Home Blog

HA SEGÍTENÉD AZ INDULÁSOMAT A 2021-ES ELLENZÉKI ELŐVÁLASZTÁSON …

Regisztrációs link:

www.valasztas.palotas.net

Ha segíteni, támogatni szeretnéd azon döntésemet, hogy az 1990-es sikeres választásomat követően a FIDESZ-KDNP jelöltjének, az ellenzéki összefogás közös kihívójaként 2022. tavaszán el tudjak indulni az országgyűlési választáson, a fenti linken ezt közvetlenül nekem is jelezheted. Ígérem, hogy rövid időn belül jelentkezni fogunk!

Ahhoz, hogy az ellenzék közös jelöltjeként állhassak szembe a FIDESZ-KDNP jelöltjével, első lépésként az ellenzéki előválasztást kell sikerrel vennem, amelyre alig néhány hónap múlva, idén szeptemberben 18. és 23-a között kerül sor a Budapest 13. választókerületében (Hivatalosan: Budapest, 13 OEVK). Ide tartozik a XVI. kerület egésze és a XIV. kerület egy jelentős része.

Az előválasztáson való bemutatkozáshoz, ahhoz, hogy a választókerület minden családjához eljuthassak, feltétlenül kell egy csapat, aki segít ebben, akik segítenek az egyes rendezvények megszervezésében, vagy képesek és készek a rendezvényekhez helyszínt biztosítani, nyomdai, hirdetési segítséget adni, vagy bármely más módon a nyilvánosság minél szélesebb körét segíteni. Bemutatkoznom azoknak, akik nem ismernek, nekem kell!

Szükségem van azon helyi választópolgárok megismerésére is, akiknek más lehetőségük ugyan nincsen, de én számíthatok a választói támogatásukra, hiszen az induláshoz augusztus végén és szeptember első hetében legalább négyszáz helyi választópolgár támogató aláírására lesz szükségem, és ezt két hét alatt csak úgy lehet összegyűjteni, ha tudom, tudjuk, hogy kit kereshetünk.

És szükségem van és lesz arra is, hogy megismerjem, és ne csak kitaláljam azokat a kiemelt kérdéseket, amelyről a választókörzetem lakói szeretnék megismerni az álláspontomat. Mivel kérdéses, hogy a kormány milyen akadályokat gördít majd a nyilvános választói fórumok elé, és mivel tényszerűen a FIDESZ-KDNP befolyása alatt van a köztéri hirdetési lehetőségek 90 százaléka, egyelőre nagyon felértékelődik a közösségi média bemutatkozás, ahol viszont a közvetlen, azonnali kérdésfeltevés lehetősége nehézkes, de én biztosan meg fogom oldani ennek is a lehetőségét.

Magam kiemelten fontosnak tartom az ellenzéki előválasztást, ezért azon én szeretném megméretni magamat, elfogadva annak eredményét, 2022-ben támogatva annak győztesét, ha az előválasztáson valaki magasabb támogatottságot kap nálam a helyi választópolgároktól. Életutamhoz és talán a hitelességemhez is az áll a legközelebb, hogy szigorúan párton kívüli szakértőként, a tudás elkötelezettjeként, a Magyar Tudományos Akadémia két cikluson át regnáló elnöke – Pálinkás József akadémikus – által 2020-ban életre hívott, a balközéptől a jobbközépig átívelő polgári Magyarországot képviselő párt, az Új Világ Néppárt jelölését, mint számomra is megtisztelő jelölést fogadjam el.

Ha még nem fogyott el a türelem, alább néhány kiemelt gondolatot szeretnék közreadni:

Meggyőződésem szerint meghatározó jelentősége lesz a magyarországi politikai élet jövőjére, így különösen a 2022-es év választási végeredményére az ellenzéki oldal által tervezett idei előválasztásnak.

Nem lehet más az ellenzéki összefogás elsődleges célja, mint az egyszemélyes hatalomgyakorlás, a diktatúra és a közhatalmat gyakorló bűnszervezet helyett, a köztársasági eszme, a demokrácia értékei melletti kompromisszumok nélküli elkötelezettség érdekében történő összefogás, a hatalomgyakorlók helyi jelöltjével szembeni legfelkészültebb és legelkötelezettebb ellenzéki kihívó kiválasztása helyben.

Fontos érteni, hogy demokrácia addig van, amíg demokratikus elveken alapuló választásokat megelőzően a választópolgárok képesek felismerni a körülöttük folyó történéseket (nyilvánosság, szabad hozzáférés az információkhoz, vélemény szabadsága, szabad és kiegyensúlyozott média), amely lehetővé teszi számukra, hogy a választásokon, a valóságon alapuló ítélőképességük birtokában legyenek képesek érvényre juttatni a valós, többségi preferenciájukat. Jelenleg mindkettővel nagy a baj.

1./ A valós környezetünk megismertetésére hivatott média 95% feletti arányban ma nem tölti be a szerepét, lényegében a mindennapi tevékenységük nem más, mint a FIDESZ-KDNP hatalmi törekvéseit kiszolgáló tudatos pártpropagandája. Teszi ezt ráadásul oly módon, hogy közpénzből finanszírozott korlátlan nagyságú pénzügyi és humán erőforrás felhasználása mellett torzítja el a valóságot kifejezetten azzal a céllal, hogy a hatalom megtartását jelentő választásokon, a választópolgárok ne legyenek képesek a valóságon alapuló preferenciájukat felismerni és kifejezni.

Fontos azonban megérteni azt is, hogy a mai nyitott világban az emberek megtévesztéséhez már a média feletti uralom megszerzése sem biztos, hogy elég. A hazugság világát bemutatni ugyanis sokkal nehezebb, sokkal több erőforrást, tudást igényel, mint a valóságot, az igazságot képviselni és közreadni. Ennek is tudható be, hogy 2014-ben a választópolgárok (a társadalom) erős kisebbsége, mindössze 44,27 %-a szavazott a FIDESZ-KDNP pártszövetségre, és a többséget 2018-ban sem tudták a kormánykoalíció pártjai megszerezni, mivel 2018-ban is csak a megtévesztett választópolgárok 49,27 %-a szavazott rájuk.

Egy demokratikus választási rendszerben ez mindkét alkalommal azt jelentette volna, hogy a FIDESZ-KDNP a nyilvánvaló választási csalást okozó média befolyásoltság ellenére is csak kisebbségi kormányzásra kapott volna felhatalmazást, és azt is csak az ellenzéki összefogás korábbi hiánya miatt (ez utóbbi ellenzéki magatartás sem elhanyagolható csapás volt ekkor a demokráciára).

A 2010-es választást követő időszakban a FIDESZ-KDNP pártszövetség tetteit már a demokratikus berendezkedés egyetlen ismérve sem jellemezte, a demokrácia melletti elkötelezettségüket a mai napig kizárólag a nyilatkozataik tartalmazzák, de már azok is csak egyre visszafogottabban. Orbán Viktor a Centrális erőtérről beszél, ami szinonimája a Kádár rendszerben használt „demokratikus centralizmus” elvének, ezért a fogalom magyarázata is azonos volt a kádári diktatúra idején, és ma Orbán Viktornál.

A hatalmi irányítás megszerzését követő egyik első lépése volt a FIDESZ-KDNP pártszövetségnek az Alaptörvény és a választási törvény hatalmi átformálása. Az új törvényi szabályozás következtében, a választások súlyosan jogsértő befolyásoltsága mellett megszerzett kisebbségi támogatottság ellenére, a választási végeredmény a mandátumok kétharmadát jelentette a ma regnáló hatalom számára, amely ezt a mandátumarányt felhasználva építi ki egyre erőteljesebben a saját diktatúráját.

A szavak megválasztásának nagy jelentősége van, amit sokszor észre sem veszünk. Jelen esetben ez abban mutatkozik meg, hogy a mai kritikai (akár média, akár ellenzéki, stb.) felszólalások még mindig csak ott tartanak, hogy a FIDESZ-KDNP kormányzás tudatosan „leépíti a demokratikus intézményrendszerünket”. Pedig szerintem 2010. óta a FIDESZ-KDNP hatalmi kormányzása nem a demokratikus intézményrendszer leépítését végzi, hanem a diktatórikus hatalomnak, egy bűnszervezetnek a zavartalan működésének a ma Európájában még lehetséges legszélesebb körű kiépítése folyik, méghozzá tudatosan, a lehetőségek határait feszengetve. Itt elég csak utalni a közvagyon ezermilliárdjainak magánalapítványokba helyezését, majd ezen alapítványoknak az Alaptörvényben alkotmányos „védelmet” adni úgy, hogy az alapítványok megkapják az állam alapítói jogait, azaz az állam az irányító testületekbe nem szólhat bele, azok csak magukat oszlathatnák fel, ha akarnák, csak maguk választhatnak tagjaik sorába bárkit. Ma a felsőoktatás ezermilliárdos vagyonát és feladatait adta át az állam FIDESZ, vagy inkább Orbán Viktor hűbéreseinek, holnap a korházaink, az egészségügy intézményei következnek, így elérhető, hogy csak az orbáni elkötelezettek járhatnak egyetemekre, ott Orbán Viktor méltatását tanulhatják, és ha az elkötelezettségük kialakul, úgy diplomát is szerezhetnek. Holnap majd csak az orbáni elkötelezetteknek jár a magasabb szintű egészségügyi ellátás, az orbáni magánalapítványok által elvárt finanszírozás mellett.

2./ A 2022-es választás

A 2022-es választás a választói akarat tartalmát tekintve biztosan kétpólusú lesz, amely a diktatúra által befolyásolt (megtévesztett vagy kedvezményezetté tett) választópolgárok, valamint a diktatúra mai fellépésének még ellenállni képes, a diktatúra megdöntése, és a demokratikus értékek remélt visszaállítása mellett elkötelezett választópolgárok akaratának érvényesítése között dől majd el.

Ma már az ellenzék által is felismerten, ez azt is jelenti, hogy a választópolgári akarat egyensúlyát a választásokon az teremti meg, ha a FIDESZ-KDNP egy jelöltjével szemben, az Orbán kormány kihívójaként egyetlen összellenzéki (amely lényegesen szélesebb kör, mint a hatpárti) jelölt indul el. Megjegyzem, hogy nyilvánvalóan ez lett volna a helyes magatartás már 2014-ben és 2018-ban is, de az Orbán kormány terve, az ellenzéki összefogás meghiúsítására ebben ekkor még sikeres volt.

A történelmi hagyományokon alapuló ellenzéki megosztás, mint a regnáló hatalommegtartás eszköze jól ismert, és nem is túl bonyolult. Ideértve azt a történelmi gyakorlatot is, amikor a regnáló a megosztottság elősegítéséhez hozzákapcsol egy a nemzetet veszélyeztető ellenségképet. A megosztottság „elősegítésének” receptje nem más, mint az egyes részcsoportokban felkelteni az ellenérzést a másik ellenzéki erőnek valamely számára elfogadhatatlan jellemzőjével vagy képviselőjével szemben.

A 2021-es ellenzéki előválasztás

Ezzel a hatalmi magatartással szemben az ellenzék egyetlen sikerrel is kecsegtető magatartása kizárólag az lehet, ha el tudja hitetni a diktatúrát tagadó választópolgárokkal, hogy az egyes választási körzetekben nem valamely párt jelöltjére fognak szavazni, hanem az előválasztáson, az ott élők által kiválasztott arra a személyre, akiben az ott élők a legtöbb esélyt látják a FIDESZ-KDNP jelöltjének legyőzésére. Egy személyre, mint az orbáni hatalom helyi kihívójára, akitől a demokratikus értékek helyreállítását várják.

2021. szeptemberében elindulok az előválasztáson

Itt is jelezve, hogy határozott szándékom szerint el kívánok indulni a 2022. évi országgyűlési választáson, a lakóhelyem szerinti (Budapest, XVI. kerület Mátyásföld) Budapest, 13. számú országgyűlési választókerületben, a FIDESZ-KDNP jelöltjének kihívójaként.

Budapest, 2021. május 31.

Palotás János

Amennyiben személyes aktivitásával vagy bármely más módon szívesen segítené a választási kampányomat, úgy kérem, hogy regisztráljon a www.valasztas.palotas.net weboldalon vagy írjon nekem a valasztas2022@palotas.net e-mail címre.    Köszönöm!

NEM ISMERIK AZ IGAZSÁG EREJÉT AZ ORBÁNI 2/3 PESSZIMISTÁI!

/2021. November 13./

Nem ismerik az igazság erejét az orbáni 2/3 pesszimistái!

Az ellenzéki összefogás pártjai számára a következő hónapok egyik legfontosabb kérdése az, hogy miként érhető el a választásokon a kétharmados ellenzéki siker, és ha az nem sikerül, mit kezdenek majd Orbán Viktor kétharmados bombáival.

Dobrev Klára legutóbbi kijelentése szerint „nem remeg meg a térdem itthon sem, amikor a kétharmados törvényekkel egyszerű feles többséggel fogunk szembe menni.” Karácsony Gergely ezzel ellentétben úgy nyilatkozott, hogy mindez „humbug” és már Vörös Imre sem gondolja, hogy feles többséggel el lehetne törölni a kétharmados törvényeket”, azaz szerinte az orbáni törvényekkel nem lehet mit kezdeni, helyette az állami pénzcsapok elzárásában látja a megoldást, ami persze nem biztos, hogy igaz, mert az orbáni törvények a pénzcsapok nyitva tartását is előírják. Megjegyzem Vörös Imre sosem mondott ilyet, sőt!

A pártok nyilatkozataiból kiolvasható, hogy állítható e körben, hogy az egyik legfontosabb kérdésben ma még nincsen nincs közösen kialakított döntés, pedig már késésben vannak. Számomra nem meglepő, hogy a pártvezetők teles tele vannak kétkedéssel, ha egyszer a jogi szakma is egymást kizáró nyilatkozatokat tesz. A kétkedés egyrészt a tudomány számára szükséges, azonban sokszor öncélú, ha arra használják, hogy ne kelljen kimondani egy létező kérdésre, hogy nem tudom rá a választ, de még keresem.

A saját tudományos kutatásom során kialakult véleményem szerint a helyes tudományos megközelítés minden olyan, de facto létező problémára, amelyről okkal gondolhatjuk, hogy az abban megtestesülő szándék romboló, szembemegy az emberi értékekkel, kell lennie jó és megvalósítható válasznak, csak legfeljebb én nem ismerem, de magam is keresem. A tudomány nem hagyhatja magára a társadalmat, annak fejlődését éppen úgy segítenie kell, mint a közjó kiteljesedése előtt álló akadályok lebontásához vezető út megtalálását.

Vörös Imre akadémikus, egykori alkotmánybíró és Bárándy Péter korábbi igazságügyi-miniszter azon kiemelkedő jogtudósok, akik a választ keresik a fenti kérdésre, és némi kétkedéssel ugyan, de meg is adják a saját válaszukat. Szerintem leginkább ők reprezentálják azokat a jogi elemzőket, akikre érdemes odafigyelnie az ellenzéki politikának. A szkeptikus nyilatkozatokkal nem az a baj, hogy a kétharmados ellenzéki mandátumtöbbségen kívül ők nem látnak megoldást a nemtelen orbáni magatartással szemben. Nyilatkozataikkal az a baj, hogy a közjó számára nélkülözhetetlen megoldás keresése helyett, éppen az orbáni szándékot erősítik a meglévő szűkebb vagy tágabb véleményformáló környezetükben.

Jelen figyelemfelkeltő írásom célja annak bemutatása, hogy abban az esetben, ha egy kicsit szélesebbre nyitjuk a gondolkodásunk határait, nem is lesz olyan nehéz akár több, a megoldás reményét is magába foglaló irányt felmutatni Vörös Imre, Bárándy Péter figyelemreméltó megközelítései mellett, melyre alább magam is kísérletet teszek.

A „nem tehetsz ellene semmit” híveinek állításával szemben én, a legjobb megoldásnak látszó javaslat melletti kiállást azért is logikusabb és hatékonyabb megközelítésnek tartom, mert annak utóbb esetleg kudarcot valló kísérlete esetén is csak ugyanoda térnénk vissza, ahonnan elindultunk.

Ugyanakkor én nem is gondolom, hogy az igazság előtérbe helyezésével feljövő, akár párhuzamosan is elővezethető eljárások kudarcra lennének ítélve. Alább három – talán elmélkedésre is okot adó – gondolkodási irányt is felvetek, melyből egyet, a számomra leginkább javasoltat kicsit részletesebben is bemutatok, különösen azért, mert az párhuzamosan is alkalmazható.

1./ Vörös Imre, Bárándy Péter és Szentes Ágota elméletei mellett talán érdemes lenne a jog fejlődése során kialakult azon levezetést is jobban kidolgozni, majd ennek tükrében tovább gondolni Vörös Imre és Bárándy Péter gondolatait, hogy egy nemzeti jogrendszer kialakítását lehetővé tevő alaptörvénytől elvárható-e, szükséges feltétel-e a társadalom kétharmadának támogatottsága, valamint annak plurális jellege. Ha igen, akkor a társadalom kétharmados támogatottságával egyenértékűként lehet-e elfogadni, ha a mandátumok kétharmadát a hatalmat gyakorló a választópolgárok 44,87 %-ának szavazatával kapta meg, egyezően a FIDESZ-KDNP 2014. évi országgyűlési választási eredményével.  Az Alaptörvényben is rögzített, a kizárólagos hatalom megszerzésére való törekvés tilalma, mint arra Vörös Imre is rámutat, éppen a plurális társadalmi hátteret várja el, aminek Magyarország Alaptörvénye nem felel meg.

Ez azért fontos, mert ha nem lehet legitim (törvényes, jogszerű, jogosnak elismert) egy egypárti és a társadalom kisebbsége támogatásával elfogadott Alaptörvény, akkor vizsgálni érdemes, hogy mikor és hol „csúszott” meg az alapjog társadalmi támogatottságával szembeni elvárás. Majd ennek tükrében Bárándi Péter gondolatai mentén meg kell tisztítani (értsd: érvénytelené nyilvánítani) az Alaptörvényben rögzített, de oda nem való és szükségtelen előírásokat, miközben ideiglenes érvényességi hatályt kell adni azoknak az alaptörvényi előírásoknak, amelyek az új Alkotmány megszületéséig a társadalom rendes működéséhez nélkülözhetetlenek. A jog ismeri mind a felfüggesztett joghatályt, és a korlátozott mozgásteret adó ideiglenes jogi felhatalmazást (például ügyvezető kormányzás, stb.).

2./ Egy minden elemében „normális” életet élő nemzeti alkotmány esetében is előfordul számtalan olyan eset, amikor valamely alkotmányos előírás szembemegy egy másik alkotmányos követelménnyel, azaz az élet produkál olyan helyzetet, amelyben csak az egyik alkotmányos jognak lehet megfelelni. Magyarország Alaptörvénye is tartalmazza (I. cikk 3. bekezdés) azt az elvárt magatartást, amely ilyen esetekben alkalmazandóak.

„Alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható.”

A FIDESZ-KDNP kétharmados mandátumtöbbsége által az az Alaptörvénybe emelt kétharmados szabályainak egyike sem tud jogi harmóniában lenni az Alaptörvény részét képező, elsődlegesen az emberi jogok tiszteletben tartására vonatkozó alapjogi előírásokkal. A fideszes módosítások nem tudnak harmonizálni a nemzeti hitvallásban megfogalmazott „népuralom” követelményével. Nem tudnak megfelelni annak az elvárásnak, hogy az Alaptörvényben rögzítettek mindegyike kifejezze „a nemzet akaratát, azt a formát, amelyben élni szeretnénk”. Annak sem tudnak megfelelni, hogy „A közhatalom forrása a nép”, és „A nép a hatalmát választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja”, stb.. Ezek csak kiemelésként megfogalmazott azon követelmények, amelyek nem tudnak érvényesülni, ha például az állam szervezeteinek a hatalmi jogosítványaihoz az orbáni rezsim, visszaélve a mandátumok jelenlegi kétharmados mértékével, a jövőre tekintve alkot jogot – a feltétlenül szükséges esetekbe nem sorolható intézmények és jogok körében is – úgy, hogy a választásokon többséget kapott népképviselet nem tudja befolyásolni azok működését.

Ebben a megközelítésben szó sincsen arról, hogy az Alaptörvényt feles törvénnyel módosítanánk. A jogalkotásnak itt az Alaptörvényben rögzített egymásnak ellentmondó előírások közül kell az elsőbbséget élvezőt megneveznie, és a másikat felfüggesztenie, melyet az Alaptörvény C) cikk (3) bekezdése kifejezett az állam kötelezettségeként fogalmaz meg.  

A C) cikk szerinti, a hatalom megosztásának követelménye, valamint a hatalom birtoklásának kizárólagosságának tilalma általi jogalkotási törekvés lehetősége tetten érhető mások mellett Vörös Imrénél és Bárándy Péternél is, ugyanakkor szerintem figyelemre méltó a (3) bekezdés is, amely a mindenkori állam jogává és így kötelezettségévé is teszi az Alaptörvény és a jogszabályok érvényre juttatása érdekében történő hatékony fellépést.

Szinte már hallom, hogy az Alaptörvényen belüli összeférhetetlenségek feloldására kizárólag az Alkotmánybíróság a jogosult, amely azonban jelenleg kizárólag a FIDESZ-KDNP felé elkötelezett alkotmánybírókból áll. Ez látszólag igaz, de azért nem kell feladni!

A FIDESZ KDNP e körben a „saját farkába harapott” amikor az Alaptörvény negyedik módosítása során szűkítette az Alkotmánybíróság jogkörét, és kimondta, hogy Az Alkotmánybíróság az Alaptörvényt és az Alaptörvény módosítását csak a megalkotására és kihirdetésére vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelmények tekintetében vizsgálhatja felül.” Az Alkotmánybíróságnak tehát az Alaptörvényen belüli diszfunkcionális ellentmondás feloldására nincsen hatásköre. Akkor viszont kinek van? és máris elmorfondírozhatunk azon, hogy miként értelmezhetjük az állam (értsd a mindenkori kormány) jogát arra vonatkozóan, hogy az Alaptörvény elsőbbséget élvező alapjogainak érvényre juttatása érdekében hatékony döntéseket hozzon.

Szorosan ide kapcsolódik, sőt e körben is a megoldást vetítheti elő, az általam leginkább preferált harmadik gondolat is!

3./ Ennek a megközelítésnek rendkívül fontos eleme, hogy minden magyar állampolgár egyben az Európai Unió állampolgára is. Ez azt is jelenti, hogy minden magyar állampolgár esetében egyszerre kell érvényesülnie a nemzeti- és az Unió jogából levezethető jogoknak és kötelezettségeknek. Mivel nem lehet kizárni, hogy a két joganyag ütközzön, ezért azonnal felvetődik a sorrendiség kérdése. Itt lép be az uniós jog elsőbbségének elve a nemzeti jog felett. Az uniós jog elsőbbsége a nemzeti jog felett az európai jog egyik nélkülözhetetlen alapelve, amely nélkül az Unió joganyaga nem értelmezhető.

Az elsőbbség, a nemzeti jogot meghaladó hatályosságának elvét a csatlakozó országok szerződései szó szerint ugyan nem tartalmazzák, de a szerződéses vállalásokból kétséget kizáróan levezethető, sok más alapelvvel együtt. Az e körben kialakult korábbi jogvitákat az Európai Unió Bíróságának 1964. július 15-i ítélete döntötte el (Costa kontra Enel ügy). A Bíróság döntésében kimondta, hogy abban az esetben, ha valamely nemzeti jog, ideértve a nemzeti Alkotmányt is, ellentétes az európai intézményrendszerben hatályossá vált jogi előírással, úgy az érintett tagállamban az európai jog rendelkezései szerint kell eljárni. Bár kötelező jogerővel nem bír, de az uniós jog elsőbbségét erősítette meg a Lisszaboni Szerződéshez kapcsolt közös nyilatkozat is.

Kiemelt jelentőéggel bír az is, hogy ilyen esetben a nemzeti jog ugyan nem veszíti el az érvényességét, az Unió nem jogosult új nemzeti jogszabály megalkotására, sőt nem is helyezi a nemzeti jogszabályt hatályon kívül, de a nemzeti jog alkalmazásának kötelező voltát „felfüggeszti”, és helyében az Unió joganyagát lehet és kell alkalmazni.

Az is fontos körülmény, hogy az Európai Unió Bíróságának döntései a köznyelvi megfogalmazásban úgynevezett precedens jogelven alapulnak, így mindaddig, amíg az a Bíróság erre feljogosított felsőbb szerve az adott bírói döntés precedens jellegét meg nem változtatja, addig azt kötelező erővel érvényesnek kell tekinteni minden további eljárásban. Az Unió joganyagának „felsőbbrendűsége” az 1964-es bírói döntés óta folyamatosan érvényben van.

Ez a lehetőség, a legtöbb esetben akár önmagában is elég lehetne az Orbán kormány általi jogi visszaélésekkel szembeni fellépésre, benne az unió jogával ellentétes orbáni jogalkotás elemeinek az új kormány általi hazai felfüggesztésére úgy, hogy magukat az eljárásokat az összefogás pártjainak még a 2022-es választásokat megelőzően kellene az Európai Bizottság útján, az Európai Bíróság elé terjeszteniük. Ugyanakkor ennél is több lehetőséget kínál számunkra az Unió joganyaga, és az Európai Unió Bírósága által már eddig is meghozott, precedens értékű döntéseinek sokasága.

Orbán „megoldásaival” jogi értelemben szinte teljesen azonosnak tekinthető a lengyel Legfelsőbb Bíróság Fegyelmi Kamarájának 2017-es létrejötte, működtetése, majd az e körben az Európai Unió Bírósága által hozott döntése, mely szerint 2021. augusztus 16-i határidőt adott a Kamara megszüntetésére. Miután ezt a lengyel kormány elmulasztotta, napi egymillió euró bírságot szabott ki, a megszüntetés napjáig, amely összeget bármikor felemelheti.

Az Európai Bíróság sem vonta kétségbe, hogy a Legfelsőbb Bíróság Fegyelmi Kamaráját a lengyel törvények maradéktalan betartásával, a lengyel alkotmányos keretek között hozták létre, hasonlóan Orbán Viktor személyekre szabott jogalkotási próbálkozásaihoz, de a léte ütközik az európai jogállamisági elvárásokkal. Lengyelországban is igaz, hogy a fegyelmi kamara a lengyel törvényeknek mindenben megfelelően működött, azaz a kedvenc orbáni nyilatkozatokkal egyezően elmondható róluk, hogy minden döntésük, cselekedetük törvényes, hiszen hatályos törvényekben és/vagy alkotmányban rögzítették a törvénytelenséget.

Anélkül, hogy részletesen bemutatnám a lengyel jogvitát, annak leglényegesebb elemeként a Bíróság arra mutatott rá, hogy a legfelsőbb Bíróság Fegyelmi Kamarájának jogi keretei között nem biztosított az igazságszolgáltatás, így különösen a bírák döntéseinek függetlensége és pártatlansága, azaz súlyos jogsérelmet okoz az Unió joganyagában kiemelt védett bírósághoz fordulás azon joga, amely az Emberi Jogok és Alapvető Szabadságok védelméről szóló Egyezményben rögzített, és amely az Unió minden tagállamában kötelező erővel hatályos.

A Bíróság kiemeli, hogy az a Kamara, amelynek tagjait a kormányzópárt képes egyedül kinevezni, mint például a FIDESZ-KDNP az alkotmánybíróság tagjait, a médiahatóság tagjait, a Nemzeti Választási Iroda tagjait, stb., csökkentheti a bérüket, vagy akár fel is mentheti az általa nem megfelelően döntő bírákat, már önmagában is olyan felülről történő fenyegetettség, amely a szervezettől elvárt, itt a bírói függetlenséget és befolyásolás mentességet fenyegeti.

Az Európai Bíróság döntésének ezen indoklása, figyelemmel a precedensszerű döntési folyamatra, komoly lehetőségeket nyit meg az ellenzéki pártok összefogása előtt, az orbáni visszaéléseknek az Unió jogrendszerével való összeegyeztethetetlen voltának igazolását, mely aztán jogszerű lehetőséget biztosít azok alkalmazásának felfüggesztésére, és helyette az uniós jog alkalmazását.

Összegezve:

Véleményem szerint tehát nem valósak azok a jogi kétségek, melyek szerint az orbáni rezsim mai jogi visszaéléseivel szemben nincsen semmi lehetősége az ellenzéki összefogásnak, ha nem szerzi meg a mandátumok kétharmadát.

Palotás János

Címzetes Egyetemi Docens

Nemzetközi Gazdasági-, Jogi- és Pénzügyi szakértő

Szakértői Irodám 1652 felperes megbízásából 2015. óta vezeti azt a különleges és tudtunkkal Európában is egyedülálló jogi eljárást, amely a Magyar állam és szervezeteinek diszfunkcionális (értsed, a jogállamiság követelményeit rendszerszintűen figyelmen kívül hagyó) tevékenységével az állampolgároknak és szervezeteknek okozott közvetlen károkozó tevékenységét kívánja a hazai és a nemzetközi bíróságok előtt igazolni. Ezek az eljárások sem folytathatnának, ha elfogadnánk az Orbáni hatalomgyakorlás nemtelen cselekedeteit jóváhagyó törvényeit.

Budapest, 2021. október 27.

AZ ELLENZÉK TROLLJAI A FIDESZ LEGKEDVELTEBB SEGÍTŐI

Az ellenzék trolljai a FIDESZ legkedveltebb segítői!

/Arctalanok és keselyűk/

Amikor az év elején úgy döntöttem, hogy bekapcsolódom – a nyolc év elvesztegetett idő után végre – az ellenzéki erők összefogásaként meghirdetett „ellenzéki előválasztásba” (2014-ben javasoltam írásban először az ellenzéki vezetőknek az előválasztást) én is, és a családom is számított arra, hogy velem szemben ismét beerősödik a karakter rombolás, az igazság keresése nélküli személyeskedő hazugságkampány (trollkodás), ami azonnal be is következett. Ma már meghaladja az ötvenet azon – szinte kivétel nélkül arctalan, hamis profillal a Facebook oldalakon jelen lévő – fizetett Fideszes trolloknak, bértollnokoknak a száma, akiket ki kellett tiltanom az oldalaimról.

Wikipédia

„A troll az internetes szlengben olyan személy megnevezése, aki provokatív, ingerlő módon, tárgyhoz nem tartozó üzenetekkel bombáz egy online közösséget (például internetes fórum, chat, blog, levelezőlista).

Troll az a személy is, aki személyes hitbeli meggyőződését ellentmondást nem tűrő, pökhendi erőszakossággal sulykolja, azzal a konkrét szándékkal, hogy más felhasználókból heves reakciókat provokáljon ki, vagy más módon zavarja, lehetetlenítse el a témába vágó eszmecserét

A fizetett trollok szinte mindig arctalanok, míg az elhivatottak többnyire vállalják az arcukat, de mindketten kártékonyak, mint a varjak.

Túlzott optimizmusom ismételt igazolása azonban, hogy nem számoltam azzal (pedig saját élettapasztalatomból is tudhatnám), hogy ilyen intenzitással aktivizálódnak majd a Wikipédia fent idézett „elhivatott Trollok”. Ők azok, akik az ellenzéki oldal valamely politikai pártjának vagy politikusának a legkártékonyabb hívei, ami ma nagyobb veszély az ellenzék számára, mint valaha. Ők az ellenzék Bayer Zsoltjai! Ők azok, akik egy szűk körben, szándékuk szerint látszólag az adott politikai közösséget szolgálják ki, de akik a valóságban, az általuk bálványozott politikai pártot vagy személyt teszik tágabb körben elfogadhatatlanná. Bár ezt sokan másképpen látják, de ők azok, akik szerintem a saját politikai közösségük belső támogatottságát is aláássák.

Az ellenzéki összefogás, általam elismerően felismerte, hogy az ellenzéken belüli troll megszólalások nagyon sokat képesek ártani az ellenzéknek, és szinte kizárólag a FIDESZ érdekei szerintiek, ezért minden képviselő jelölttel más etikai szabályok mellett aláíratták (így velem is), hogy;

„Az előválasztási kampányban a nyílt verseny szellemében dolgozom. A saját elképzeléseim helyességét, alkalmasságomat bizonyítom, jelölt társaimmal szemben lejárató kampányt nem folytatok.

Amennyiben a jelölt társaimmal szemben etikátlanul lépek fel, azzal az ellenzéki szövetségi rendszernek ártokmivel azt a kormánypártok jelöltjei és médiatere a teljes ellenzék lejáratására használja majd –, ezért minden körülmények közt tartózkodom ettől.”

Az ellenzéki összefogás felismerte, hogy abban az esetben, ha az előválasztás kommunikációja nem kizárólag az egyes indulók melletti érvek összehasonlításáról szól, akkor minden megjelenés, minden írott vagy elmondott szó, ami az előválasztási vitában valamely induló személyével és/vagy cselekedeteivel szembeni érvelés, ha az adott induló lesz később a közös jelölt, a legkedvesebb érve lesz vele szemben a FIDESZ jelöltjének.

Senki ne gondolja, aki ma az egyik vagy másik ellenzéki jelölt lejáratásával hiszi segíteni a saját magát, ha a jelölt teszi, vagy a preferáltját, ha egy támogató teszi ezt, hogy a FIDESZ jelöltje a kampányban majd kihagyja az Ő érveit a közös ellenzéki kihívójával szemben. A Fidesz jelöltje az előválasztáson hallottakat, függetlenül attól, hogy az igaz volt, vagy ráadásul hazug, azzal is megcifrázva majd, hogy ezt nem csak Ő állítja az ellenzéki kihívójáról, hanem amit mond, azt a kihívóját jelölő ellenzéki pártok is tudják róla, ezért bizonyítania sem kell.

Az ellenzéki összefogás jelöltjei valamennyien aláírták a fenti etikai kódexet, és ez akkor is így van, ha néhányan nem tudják, hogy mit írtak alá, és miért. Sajnos nem az egyetlen Zugló (Budapest, 8. számú OEVK) példája, ahol összesen két jelölt csap össze az előválasztáson, köztük az elmúlt évek egyik, az igazság mellett legelkötelezettebb, ezért számomra az egyik legelfogadottabb, az igazságérzetében hozzám nagyon hasonlónak tartott politikussal. Ebben a körzetben a FIDESZ jelöltje számára – egy közös ellenzéki jelölttel szemben – semmi esélye nem lenne 2022-ben. De lesz-e, lehetséges-e olyan teljes ellenzéki összefogás ebben a körzetben az előválasztás után, ami a biztos ellenzéki siker helyi záloga lehetne. A most zajló kampány kommunikációja után, bármelyik induló is lesz a végső győztes szeptemberben, a másik ellenzéki jelölt akár a szavaival, akár a szimpatizánsainak mozgósításával hogyan fogja a győztes mellé felsorakoztatni a saját támogatóit? Miként segíti majd a győztes kampányát? Miként buzdítja majd a vele szimpatizálókat arra, hogy menjenek szavazni, és szavazzanak arra a jelöltre, akiről az összes tudható és/vagy sejthető rosszat Ő már elmondta az előválasztási kampányában?

Pedig folyhatna a kampány másként is! Tóth Csaba 2018-ban ellenzéki összefogás nélkül is képes volt legyőzni a FIDESZ-KDNP jelöltjét, mely sok-sok érvet hozhatna fel mellette a támogatóinak, és nem kellene Hadházy Ákos indulásával foglalkoznia. Hadházy Ákos (rá utaltam azzal, hogy hozzám nagyon közel álló politikus), pedig elvitathatatlanul a valós és igazolt korrupció feltárásával a legtöbb borsot törte, ritkán nem is eredménytelenül az orbáni rendszer kegyeltjei óra alá. Napokat tudnék mellette érvelni Tóth Csaba neve megemlítése nélkül, és ez lenne a helyes szerintem.

Zugló példája sajnos nem egyedi, de talán a legismertebb. Sajnos sok más helyen is elő-elő bukkan, különböző intenzitással, és amit én különösen sajnálok, hogy nekem is szembe kell néznem a Budapest XVI. kerület Kertváros, és Zugló – Alsórákos körzetét magába foglaló Budapest, 13. választókerületében.

Több, mint negyven éve, vállalva a politikai ellenfelek legaljasabb karaktergyilkossági próbálkozásainak a következményeit is, konokul küzdök a demokratikus értékekért, az igazság elsődlegességéért, és már nem akarok megváltozni. Én nem csak publikáltam a demokratikus és az emberi jogokért, hanem tettem is érte. Felnőttkorom minden szakaszában nem csak elítéltem azokat, akik keresztülgázoltak, vagy csak érzéketlenek voltak a kisebbségek, az elesettek, a hátrányos helyzetűek irányába, hanem sokszor a lehetőségeimet is meghaladóan tettem is e csoportokért. Igaz ma a tálibok bezárták és lerombolták Afganisztánban azt a leánygimnáziumot, melynek teljes bútorzatát én finanszíroztam közel ötezer kilométer távolságból. Azt a leánygimnáziumot, amelyet a korábbi tálib hatalom bukása után nyitottak meg, mert addig, és mostantól ismét, a nők ott nem járhattak iskolába. Lerombolták, de 14 évig működött.

Az első szabad parlamentben a kormánypártokkal szembemenve küzdöttem a nyugdíjak megőrzéséért. Több ezer rászorultnak adtam kisebb, nagyobb konkrét anyagi támogatást a saját munkámmal szerzett jövedelmemből. Barátaimmal összefogva, tízezres hétvégi, természetesen ingyenes fesztivált rendezve, ott fiatalokat juttatunk hozzá az első öröklakásukhoz. 1988-ban alapítója és közel tíz évig vezetője voltam a térségben az első államtól-, hatalomtól független magyar vállalkozói szervezetnek. 1998-ban a FIDESZ kétezer kisbefektetőt fosztott meg a megtakarításaitól, többségükben a korai nyugdíjaztatásukkor kapott végkielégítésüket veszítették el. Közülük mintegy nyolcszázan éltek azzal a keresetmintával, amit térítésmentesen adtam át a részükre, és nyerték vissza mindannyian a FIDESZ által jogtalanul elvett megtakarításukat.

Az elmúlt hat évben a Fővárosi Törvényszéken 1650 családot és céget (köztük közel hetvenet a választókerületemből) képviselek a FIDESZ-KDNP államával, a Magyar Nemzeti Bankkal és az Állami Számvevőszékkel szemben, vállalva ennek nem kis politikai és személyes kockázatát. Az eljárás vélelmezhetően az Unió Bíróságán és Strasbourgban zárul majd, sokéves megfeszített munka, több ezer oldalnyi szakértői anyag, félmillió oldalnyi dokumentum feldolgozásával. Ezek csak kiemelések az életemből, ami kiváltotta a politikai ellenfelek karaktergyilkosságot is meghaladó fellépéseinek sokaságát velem szemben, mindig élve a média kínálta lejáratás lehetőségével. Nem egyszerű nyugodt maradni, amikor a hangoskodó trollok, akár orbánisták, akár ellenzékiek, vagy vetekedő politikusok azt kérdezik, hogy én mit tettem az elmúlt években, évtizedekben. A válaszom tömör és egyszerű: Amíg Ti beszéltetek, addig én cselekedtem! Tényleg mások vagyunk!

Mások mellett ezek is motiváltak abban, hogy elinduljak az idei ellenzéki előválasztáson! Választaniuk majd az ellenzéki szavazóknak kell, és én azt tiszteletben fogom tartani.

Tevékenységem során nagyon sok szeretetet, elismerést, támogatást kaptam korábban is, és kapok ma is az emberektől, ezért én ma is jól érzem magam a bőrömben. A jó azonban sosem járt egyedül, ma sem teszi. A karakter gyilkossági kísérletek során súlyos rágalmakkal, egzisztenciális fenyegetéssel, és ha ez kevés volt, akkor akár a szabadságom elleni aljas kísérlettel is megpróbálkozott a politika, de nem járt sikerrel. Nem járhatott, mert egy hazug állítás sem volt igaz, egynek sem volt valóság alapja. Az csak pluszként adódik hozzá, hogy kemény ellenfél vagyok, ha a becsületemmel szembeni fellépéssel próbálkoznak.

Sajnos azt nem mondhatom, hogy a politikai aljasság teljesen hatástalan volt. Számoltam vele, de ennek ellenére annak sem örülök, hogy a FIDESZ-KDNP trollok, ma is előveszik azokat a rágalmakat, amelyek mindegyikéről mára már tudott, hogy aljasak és igaztalanok, karaktergyilkos politikai akciók részei voltak.

Kevéssé számoltam azonban azzal, hogy az ellenzéki politikai összefogás látszólagos támogatói, valójában – lehet szándékuk ellenére, a butaságuk okán – a FIDESZ legkedvesebb, a FIDSZT ingyen kiszolgálók is fellapozzák a személyemmel szembeni politikai lejárató kampány hazugságait, és önigazolás okán, vagy a nemtelen céljaik érdekében fel is használják azokat. Ők természetesen nem keresik az igazságot, nem zavarja őket, hogy végül a rágalmak mind megdőltek, mert ha érdekeik ellenére rátalálnak az igazságra, arra, hogy azok rágalmak voltak, akkor gyorsan tovább lapoznak, mert azt a céljaikat nem szolgálónak ítélik, és ezzel az orbáni rezsimet mindenben kiszolgálják.

Szélsőséges támogatók a jó és a rossz mellett is mindig megtalálhatóak voltak, és megtalálhatóak ma is. Én őket bálványimádókként szoktam őket jellemezni, mert végül is mindegy, hogy mi a hátsó szándék, elhivatottság, gonoszság vagy haszonlesés, a vége mindnek ugyanaz. Ők még akkor is ártalmasak, ha véletlenül valami jó mellett szólalnak fel kritikátlan elkötelezettséggel. Történelmi tapasztalat, hogy később gond lesz velük, és belőlük lesz a ma támogatottjának legádázabb ellensége. Bayer Zsolt, a FIDESZ egyik alapítója, miután látszott, hogy az MSZP lehet a következő kormányerő, és a FIDESZ kispárt maradt akkoriban, azonnal csatlakozott a baloldal vezető lapjához, a Népszabadsághoz. 1998-ban, amint a FIDESZ megnyerte a választást, már újra a FIDESZ színeit erősítette. A FIDESZ baloldalról indult, majd a térség legharcosabb liberális pártja lett 1994-re. A FIDESZ ideológiában ma mindenki haza- és nemzetáruló, aki liberális. A FIDESZT mindvégig egyetlen ember, Orbán Viktor jellemezte.

Az ellenzéki összefogás trolljai, nem csupán a FIDESZ rejtett támogatói, hanem jellemükben, személyiségükben felismerhető az azonosság Orbán Viktorral.

Személyes tapasztalatom, hogy az általam már nem kívánt formájú, személyem melletti kommunikációs támogatást, a vitapartneremmel személyeskedő, engem látszólag támogató megnyilatkozásokat eredményesen csak én tudom leállítani, úgy, ha én kérem a támogatómat, hogy ne tegye, mert az nem jó nekem.

Sajnos ezt kevesen ismerik fel, pedig mindenkinek ez lenne a saját érdeke is! A trollok visszafogását biztosan nem szolgálja az én választókörzetemben például az, ha bármely jelölttársam azt a valótlanságot próbálja terjeszteni a megszólalásai, bejegyzései során, hogy vannak a pártok jelöltjei, és a civilek, akik csak romboló szándékkal megosztják az ellenzéki összefogást. Az ellenzék fogalma nem csak politikai pártokat jelent, annál sokkal szélesebb, igaz a megismerése némi olvasottságot, vagy józan észt igényelne. A lakóhelyem szerinti választókörzetünkben mind a négyen ugyanabból az ellenzéki pozícióból indulva, ugyanazt célozzuk meg az előválasztási indulásunkkal. Azt szeretnénk, hogy közülünk valaki legyen majd egyedüliként a teljes ellenzék (civilek és politikai csoportosulások) egyetlen támogatottja, a FIDESZ-KDNP jelöltjének egyetlen kihívója 2022-ben.

Az ellenzéki összefogás számára sok időveszteséggel járt, hogy sokáig azt csak a hat párt összefogásaként, belső ügyükként képzelték el, és csak később ismerték fel és el, hogy az ellenzék szerves része a civil összefogás ugyanúgy, mint az egyes emberek saját szakterületein végzett, a jogállamiságot sértő politikai fellépését gátló szakértői munkája. A késlekedésért kár, mert nagyon sok rendkívül értékes személy maradt így a háttérben, de elismerésem, hogy végül is felismerődött, és ma már nyitottabb a tér a széles ellenzéki összefogás előtt.

Palotás János

2021. augusztus 16.

PEGASUS KÉMFEGYVER

Pegasus kémfegyver

Telex.hu – 2021. július 18. – Lelepleződött egy durva izraeli kémfegyver, az Orbán-kormány kritikusait és magyar újságírókat is célba vettek vele

Portfolio.hu – 2021. július 19. – Világszerte dagad az izraeli kémbotrány

Lassan két hete dagad a botrány az izraeli kémfegyver magyarországi alkalmazásáról, és már szinte minden ellenzéki politikus és jogi szakértő megszólalt, melyek lényege, hogy;

„Abban az esetben, ha igaz, hogy a magyar kormány vásárolta meg ezt a kémprogramot (kémfegyver besorolású eszköz), és azt a politikai ellenfeleinek megfigyelésére alkalmazta, akkor az a legsúlyosabb jogsértések egyike, amit egy demokratikus állam megsérthet a jogállamisággal szemben.”

A hozzászólások, a helyzet értékelései azonban ezen a tartalmon valamiért nem akarnak túllépni. Ezért én arra jutottam, hogy én innen fogom elkezdeni! Sok évtizedes szakértői munkám tapasztalata, hogy bármely szakértői felvetés helyes kifejtésének alapja, hogy a jogi elemzést valóban onnan indítsam, amely valóban a vonatkozó joghelyzet kiindulópontja. A szakvélemény helytelen eredményét okozhatja, és szinte minden esetben annak túlzott bonyolításához vezet, ha a vonatkozó jogi folyamat valamely későbbi szakaszából indítunk, amelyhez érdeke mindig csak annak a megrendelőnek fűződik, akinek érdeke elleni, a valóság feltárása, mert tudatában van annak, hogy cselekedete jogsértő, jelen esetben súlyosan jogsértő.

Kiinduláskor felteendő kérdések:

1./ A demokratikus jogrend (most ide értendő a magyar jogrend is) keretei között az állam törvényesen kifejleszthet-e, beszerezhet-e a szervezett bűnözés-, a terrorizmus elleni védekezés-, a demokratikus berendezkedés érdekében olyan eszközt, mint amit ma feltételezünk az izraeli Pegasus kémfegyverről?

Varga Judit – kormány.hu

Az egyértelmű és jogszerű válasz az, hogy e célokra (kizárólag e célokra) kifejleszthet-, beszerezhet- és ezt követően a törvényes keretek betartása mellett alkalmazhat is ilyen technikai eszközöket. Éppen ezért erről minden további polemizálás kizárólag időt húzhat, tévúthoz vezethet, és a helyzet feltárásában biztosan nem visz előre. Varga Judit igazságügyi miniszter éppen e célból kísérelte meg az első kérdésfeltevéskor „félrevinni” az ügyet.

2./ A demokratikus jogrend (most ide értendő a magyar jogrend is) keretei között az állam törvényesen alkalmazhat-e a demokratikus jogrend megdöntésével nem gyanúsítható politikai ellenfelei megfigyelésére és velük kapcsolatos adatgyűjtésre olyan eszközt, mint amit ma feltételezünk az izraeli Pegasus kémfegyverről?

Az egyértelmű és jogszerű válasz az, hogy e célokra nem! Na, innen kezd érdekessé válni a kérdésre adandó válasz kifejtése, azaz egy szakvéleménynek innen kell kiindulnia, és feltennie a sorrendben következő újabb, a helyes eredményre vezető kérdést.

2.1./ Felvetődött-e annak a gyanúja, hogy a magyar állam (ide értve az állam működése érdekében az állam által létrehozott és irányítottvalamennyi szervezetet), az állam és/vagy valamely szervezete ezt tette.

Határozott véleményem szerint az egyértelmű és jogszerű válasz az, hogy nem vitathatóan a gyanúja okszerűen felmerült! Csak utalok példaképpen azokra a nemzetközi nyilatkozatokra, hogy a gyártó e termékét kizárólag az izraeli kormány védelmi miniszterének engedélyével, és kizárólag demokratikus berendezkedésű államok kormányainak adja el. További hír, hogy a cég egy korábbi alkalmazottja, kijelentette, hogy a magyar állam a társaság vevői közé tartozott. További hír, hogy a programmal olyan magyarországi személyeket figyeltek meg, akikről tudott, hogy a regnáló magyar állam kormánykritikusai, polgármesterek, ügyvédek és újságírók, stb., viszont nincsen róluk olyan közinformáció, hogy személyük összefüggésbe hozható terrorizmussal, szervezett bűnözéssel, a demokratikus jogrend erőszakos megdöntésével. Mindez jogszerűségében és szakszerűségében bőségesen elég annak szakszerű kijelentéséhez, hogy a gyanú felmerült az állam és/vagy valamely szervezetének, szervezeteinek jogsértő cselekedetével összefüggésben. És így már el is jutottunk egy szakvélemény felépítésekor kötelezően felteendő következő kérdéshez.

2.2./ Amennyiben a gyanú fenn áll, úgy a társadalom tagjainak, de különösen a gyanú szerint érintetteknek joguk van-e a cselekedet feltárását, jogsértés esetén a jogsérelmet okozó személyek szervezetek teljes körének megismerésére?

Határozott véleményem szerint az egyértelmű és jogszerű válasz az, hogy mind a társadalomnak, mind az érintetteknek elvitathatatlan joguk van a társadalommal és az érintettekkel szemben felmerült jogsértés körülményeinek feltárásához, és valamennyi felelősének, legyen az megrendelő és/vagy végrehajtó személy és/vagy szervezet megismeréséhez.

A demokratikus jogrend nem zárja ki, hogy első körben a gyanúval érintett állam, valamely erre szolgáló szervezete ún. belső vizsgálattal tárja fel a jogsértés valamennyi körülményét, és állapítsa meg a jogsértés tényét, vagy annak hiányát, de ezzel az eljárással csak akkor zárul le a folyamat, ha a belső vizsgálat folyamatát, és annak eredményét az érintettek elfogadják. Egy ún. belső vizsgálat esetén, amikor a vizsgáló a jogsérelem elkövetésével érintett fél felügyeleti, befolyásolási körébe tartozik nem mondható ki, sem az, hogy független, sem az, hogy pártatlan, sem az, hogy elfogulatlan, amelyek viszont a vizsgálati cselekmények, és a kialakított álláspont hitelességének elengedhetetlen feltételei. Az már csak hab a tortán (nem szakszerű kifejezés, de itt kihagyhatatlan), hogy az állam mostanáig nyíltan elzárkózik a vizsgálattól. A vizsgálattól, amely pedig mind a magyar, mind az unió jogából félreérthetetlenül levezethető kötelezettsége lenne. Azt nem mondhatom, hogy az elmúlt két hétben, mint kérdés nem jött volna elő számtalanszor az „akkor mit tehetünk”, de az elhangzott válaszok eltérő indokokkal ugyan, de számomra érthetetlenül a „nem tehetünk jelenleg semmit” összefoglaló tartalommal bírtak. Így marad a következő kérdés, amit egy szakértőnek fel kell, kellene tennie!

2.3./ Amennyiben mind a társadalomnak, mind az érintetteknek elvitathatatlan joguk van a jogsértés gyanúját felvető körülmények, és a jogsértők körének feltárásához, akkor létezik-e jogi út, amely az igazság és a felelősség feltárásához kell, hogy vezessen a számukra.

Határozott véleményem szerint az egyértelmű és jogszerű válasz az, hogy létezik ilyen, jogszerűen kikerülhetetlen eljárás mind a magyar jogban, mind az unió joganyagában. Ez pedig a bírósághoz fordulás alkotmányos joga. Csak élni kell vele. Valamennyi uniós tagállamban, így Magyarországon is az állam és szervezetei perelhetőek, keresettel kérhető a felelősségük megállapítása, ha vélelmezhető a jogsérelem okozásuk, és ha kárt is okoztak, akkor marasztalásuk is indítványozható.

A hazai és a nemzetközi bírói út, az általam hangzottak egyikéből sem volt kiolvasható, kihallható! Ezzel ellentétesen rengeteg, a megoldás keresése szempontjából relevanciával nem bíró, és gyakran a joggal sem összeegyeztethető „szakértői” elemzést olvastam hallottam. Mindezek kizárólag a zsákutcák érdekeltjeinek céljait szolgálják. Mivel a megoldást nem segítik, és inkább külön jogi elemzést igényelnek, azért a felismerhetőség szempontjából részletes kifejtés nélkül, csak tőmondatokban idézem:

  • A jogi végeredmény szempontjából, mint azt írtam, semmi jelentősége a jogszerűség szempontjából, hogy a törvény szerint titkosszolgálati eszközök alkalmazását eltérő esetekben bíróság és/vagy a belügyminiszter előterjesztésével az igazságügyi miniszter engedélyezheti. Jogsértő eljárás engedélyezésére sem a bíróságnak, sem az igazságügyi miniszternek nem biztosít lehetőséget a törvény. Így az ilyen engedélyek hatálytalanok, azaz az engedélyek szerint végzett tevékenység nem törvényes, hanem törvénysértő, és egyéb jogkövetkezmények felvetését teszik szükségessé.
  • A szakszolgálatok által közvetlenül, vagy a Belügyminiszter által sem a Bíróságokhoz, sem az igazságügyi miniszterhez benyújtott engedély kérése nem lehet jogszerű, ha az csak formális indokokat sorol fel (nemzetbiztonsági okokból kérem), amit a miniszter és/vagy a bíró hozzáértés nélkül kénytelen megengedni. Mind az engedély megadhatóságának, vagy visszautasíthatóságának eldöntéséhez szükséges kérelem nem jogszerű, és az ilyen kérelem hiányában kiadott engedély pedig nem törvényes, és nem is jogszerű, és különösen nem szakszerű. Összefoglalva egy ilyen kérelem és egy ilyen kérelmem alapuló engedély súlyosan jogsértő azáltal, hogy alapvető fontossággal bíró jogi garanciák érvényesülését akadályozza.
  • Az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága tagjainak azon cselekedetei, amelyek valós kimentési ok nélkül akadályozzák a Bizottság törvényes kötelezettségeinek teljesíthetőségét, olyan súlyos jogsértések, melyekkel szemben a Bizottság elnökének számtalan jogi eszköz áll a rendelkezésére, közte olyanok is, melyek végül az érintett képviselők mandátumvesztéséhez, és akár ennél súlyosabb jogkövetkezményeihez is vezethetnek. Mind az országgyűlési képviselőkre, mind az egyes bizottságok tagjaira a hatályos magyar és uniós joganyagok nem csupán jogokat telepítenek, hanem kötelezettségeket is, melyek megszegése (különösen a szándékos megszegése) esetén a jog szankciókat is felhoz.
  • Az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága tagjait külön-külön is szinte teljes körben megilletik ugyanazon a Bizottság ellenőrzési és garanciális jogaiba tartozó jogok, mint a Bizottság egészét, ezért érthetetlen számomra, hogy miért okoz különösebb gondot a Bizottság ellenzéki tagjainak az a körülmény, hogy a kormánypárti tagok nem jönnek el a Bizottság ülésére, és az nem lesz határozatképes. Megjegyezve, hogy a határozatképesség léte vagy nem léte, a határozathozatalra kihat ugyan, de semmiben nem akadályozza bármely téma tárgyalását, ideértve azt is, hogy az ülés során kérdezzék a Belügyminisztert, és a Belügyminiszter válaszoljon a jelenlévő tagok kérdéseire. Kötelező joghatással bíró határozat ugyan nem születhet, de a vizsgálandó cselekedetek feltárásának semmilyen jogi gátja nincsen.

Budapest, 2021. július 29.

Palotás János

 

ORBÁN VIKTOR LEHET A DK ÉS GYURCSÁNY FERENC LEGELKÖTELEZETTEBB TÁMOGATÓJA A VÁLASZTÁSOKON

Orbán Viktor lehet a DK és Gyurcsány Ferenc legelkötelezettebb támogatója a választásokon

Vállalás!

„Az alábbi írás számon kérhető lesz rajtam már szeptember végén is, de még inkább 2022. tavaszán, az országgyűlési képviselőválasztás után!”

Orbán Viktor azzal, hogy nevesítette Gyurcsány Ferencet és az általa életre hívott Demokratikus Koalíciót (DK), mint a FIDESZ-KDNP „legveszélyesebb” kihívóját, olyat tett, akkorát lökött felfelé a volt miniszterelnök és pártjának a támogatottságán, amire szerintem Gyurcsány Ferenc ma még nem is gondol.

Nem tanul a FIDESZ, pedig ott van Orbán Viktor előtt az igazán tanulságos példa még 1994-ből. 1990-ben, mindenki sokkal nagyobb támogatottságot gondolt a választáson induló MSZP-nek, mint amit a választási eredménye hozott. Az MSZP támogatottsága 1990-ben a választáson mindössze 8,6%, míg az MDF-é 42,5 % volt.

Az 1990-94-es választási ciklus alatt, nem kis részben az MDF kommunikációjának köszönhetően, valamint az erőből végigvitt tettei következményeként, hasonló kormányváltó hangulatot keltett, mint ma Orbán Viktor és kormánya. A választási kampány előtt, majd a kampányban Boross Péter miniszterelnök és csapata minden kommunikációs eszközt felhasznált arra, hogy az érezhető kormányváltó hangulatban azzal kampányoljon maga mellett, „ha nem rá szavaznak” a választópolgárok, akkor az ország veszélybe kerülhet, mert újra hatalomra kerülnek, „visszajönnek a szocialisták”

A szocialisták pedig, vélelmezhetően jó érzékkel és tudatosan szinte meg sem szólaltak 1990. és 1994. között, teret engedtek a váltásnak. Amire viszont nem számítottak, az volt, hogy Boross Péter és csapat rájuk mutat majd, mint a legnagyobb veszélyre, azaz az MSZP-ben a miniszterelnök maga nevesítette, hogy aki az MDF-től szabadulni akar, annak az MSZP-re kell szavaznia, mert az MSZP az igazi kihívó!

Szövegdoboz:  Meg is lett a következménye, és meg is lepődtek a közvélemény kutatók, mert az előzetes felmérésen arra a kérdésre, hogy kinek ki a legszimpatikusabb pártja, a válaszok a saját preferenciájuk szerint válaszoltak, de amikor bementek a szavazó fülkébe, akkor arra a pártra adták le a szavazatukat, akiről éppen az MDF kampányból úgy tudták, hogy annak a pártnak van a legnagyobb esélye leváltani őket.

Így az MSZP 1994-ben az előző választáson elért 8,6 % támogatottsága után 54,15 %, a korábbinak több mint hatszorosát seperhette be, köszönve Boross Péternek.

A Kormány propaganda, a lakáj média hónapok óta ontja magából, hogy Gyurcsány Ferenc minden, ami az ellenzéki összefogás mögött van, mely kampányra a pontot maga Orbán Viktor tette fel hétvégén, a debreceni FIDESZ kihelyezett frakció ülésén, amikor a Magyarországot veszélyeztető három legnagyobb veszély felsorolásakor a járvány, a migráció mellett Gyurcsány Ferencet és a pártját nevesítette.

Orbán Viktor ezzel kijelölte a legnagyobb ellenfelét, aki a legjobban veszélyezteti az Orbán rezsim hatalmon maradását. Számon kérhető lesz rajtam, ha tévedek, de ez már az ellenzéki előválasztáson is azt fogja jelenteni, hogy Gyurcsány Ferenc pártjának jelöltjei akár kétszer több helyen fognak befutni, mint amilyen arány a DK mai mért támogatottságából következne. Ez még inkább, így jelenik majd meg a 2022-es választáson, ahol bár közös jelöltek indulnak majd, de érzékelhető lesz a DK melletti (FIDESZ-KDNP elleni akaratot tükröző) szavazói plusz támogatottság.

Nem lepődnék meg, ha köszönetképpen a Demokratikus Koalíció elnöke valami frappáns ajándékot küldene Orbán Viktornak és a kampány csapatának! Például felajánlana egy „revans” vitát Orbán Viktornak 2006. után annak ellenére, hogy egyébként Ő nem indul a miniszterelnöki előválasztáson.

2021. június 17.

Palotás János

A ’90-ES ÉVEK IKONIKUS POLITIKUSA, PALOTÁS JÁNOS IS INDUL AZ ELLENZÉKI ELŐVÁLASZTÁSON

1994 után újból képviselő lenne a Vállalkozók Országos Szövetségének egykori elnöke.

Közel 30 év után térne vissza a politikába Palotás János, aki a Blikknek adott interjúban közölte: indul az ellenzéki előválasztáson.

A Vállalkozók Országos Szövetségének egykori elnöke szerint nagyon sok a hasonlóság a ‘90-es évek és a mostani időszak között, mert “olyan mélyre süllyedt a magyar társadalompolitika, hogy rendszerváltó választásra van szükség”.

„Annak idején az egypártrendszert kellett demokratikus, többpártrendszerű, nyíltabb társadalomba átvezetni, és én nem látom az igazi különbséget aközött és a Fidesz egypártrendszerűsége között. Akkor néhány vezető személyisége volt az MSZMP-nek, akik meghozták a döntéseket, amelynek utána formálisan tett eleget a parlament. Most is ugyanúgy néhány ember dönt”

Az üzletember a Pálinkás József-féle Új Világ Néppárt jelöltje lesz. “Ugyanúgy a XVI. kerületben lakom, ott is indulok, de már Zugló egy része is beletartozik a választókerületbe” – tette hozzá.

Az esélyekről szólva Palotás János azt mondta, “nem biztos, hogy én fogom megnyerni, de az egészen biztos, hogy ma is van valamilyen képességem, hogy olyan embereket odavonzzak az előválasztásra, majd pedig a választásra, akik egyébként nem mentek volna el szavazni”. Hozzátette, hogy bárki is nyer majd az ottani előválasztáson, neki nem jelent problémát támogatni a győztest.

Az interjúban szóba kerül a rendszerváltó parlament, illetve néhány politikusa, például Varga Mihály pénzügyminiszter. Róla Palotás azt mondta, hogy „szakember, kultúrlény, aki érti a szakmáját”, Orbán Viktor miniszterelnökről viszont nem volt jó véleménnyel:

„Orbán Viktorral nekem a parlament előtt is voltak kisebb problémáim, az első parlamenti ciklusában pedig már teljesen megmutatkozott a hatalommániákus felfogása. Nekem 1990-ben is negatív véleményem volt Orbánról és ez a negatív vélemény csak romlott és romlott”.

2021. június 3.

ATV.HU – A ’90-es ÉVEK EGYIK IKONIKUS POLITIKUSA ….

    2021-06-03 07:25:00 

A ‘90-es évek egyik ikonikus politikusa, Palotás János is indul az ellenzéki előválasztáson

Palotás János a Pálinkás József-féle Új Világ Néppárt jelöltje lesz. A Vállalkozók Országos Szövetségének egykori elnöke szerint „olyan mélyre süllyedt a magyar társadalompolitika, hogy rendszerváltó választásra van szükség”.

Közel 30 év után  visszatérne a politikába Palotás János. Az üzletember a Blikknek árulta el: indul az ellenzéki előválasztáson.

ADVERTISING

A Vállalkozók Országos Szövetségének egykori elnöke úgy véli, nagyon sok a hasonlóság a ‘90-es évek és a mostani időszak között. „Olyan mélyre süllyedt a magyar társadalompolitika, hogy rendszerváltó választásra van szükség. Annak idején az egypártrendszert kellett demokratikus többpártrendszerű nyíltabb társadalomba átvezetni, és én nem látom az igazi különbséget aközött és a Fidesz egypártrendszerűsége között. Akkor néhány vezető személyisége volt az MSZMP-nek, akik meghozták a döntéseket, amelynek utána formálisan tett eleget a parlament. Most is ugyanúgy néhány ember dönt” – vélekedett.

Palotás a Pálinkás József-féle Új Világ Néppárt jelöltje lesz a XVI. kerületben. „De már Zugló egy része is beletartozik a választókerületbe” – tette hozzá. Véleménye szerint nem biztos, hogy ő fog nyerni, de abban biztos, hogy ma is van képessége arra, hogy olyan embereket vonzzon az előválasztásra – majd pedig a választásra –, akik egyébként nem mentek volna el szavazni. Hangsúlyozta: bárki is nyer majd az ottani előválasztáson, neki nem jelent problémát támogatni a győztest.

Az interjúban Palotás néhány politikusról el is mondta a véleményét. Varga Mihály pénzügyminisztert „szakembernek”, „kultúrlénynek” tartja, aki „érti a szakmáját”. A miniszterelnökről viszont nem volt jó véleménnyel: „Orbán Viktorral nekem a parlament előtt is voltak kisebb problémáim, az első parlamenti ciklusában pedig már teljesen megmutatkozott a hatalommániákus felfogása. Nekem 1990-ben is negatív véleményem volt Orbánról és ez a negatív vélemény csak romlott és romlott” – fogalmazott.

Mekkora esélye van az ellenzéknek?

atv.hu

BLIKK – 2021. JÚNIUS 3.

Ma reggel a Blikk búlvárlappal indult a nap!

KATT A KÉPRE!

MERT KELL EGY KIS HUMOR IS A VÁLASZTÁSOK KÖZELEDTÉVEL

Az írásom ajánlása

Azoknak, akik nem értik, hogy miként lehetnek még olyan, a hazánkban élő állampolgárok, akik komolyan hiszik, hogy Orbán Viktor a magyar történelem egyik legnagyobb, ha nem a legnagyobb politikusa, aki minden pillanatát arra fordítja, hogy jobbítsa minden magyar ember életét.

Az alábbi írás humor, nem kíván senkit sem megsérteni, ezért kifejezetten nem ajánlott a FIDESZ-KDNP elkötelezett szavazóinak.

Az alábbi írások valós történéseken alapszanak.

  • A McDonald’s drive kisablakánál a barátom egy ezressel fizetett. A fizetendő összeg 910 forint lett volna, úgyhogy adott még egy 10 forintost is az ezres mellé. Erre azt mondja a pénzt átvevő munkatárs, hogy túl sokat adott. Mondta, hogy persze, de így egyszerűbb száz forintot visszaadnia, mint kilencvenet. Nagyot sóhajtott a munkatárs, és hozta az üzletvezetőt, aki kérte, hogy ismételje meg, mit szeretne. Miután elmondta az üzletvezetőnek, az visszaadta a barátom 10 forintját, és közölte vele, hogy ők ilyesmit nem csinálhatnak. Ezután a kisasszony visszaadott még 90 forintot, kis érmékben. 
  • Egy ismerősömnél a garázsajtó nyitóját kellett javíttatni. A mester azt mondja, nem elég nagy a motor az ajtóhoz. Az ismerősöm elgondolkodott, majd mondta a szerelőnek, hogy az a nyitó a jelenleg kapható legerősebb, 1/2 lóerős motor van benne. A szerelő megrázta a fejét és azt mondta, ide egy 1/4 lóerős kell. Az ismerősöm mondta neki, a 1/2 lóerős erősebb, mint a 1/4 lóerős. Deeehogy, mondja a szerelő, a négyes erősebb, mint a kettes!
  • Erdő veszi körbe a várost, ahol a barátom lakik. Az egyik szomszédja felhívta az önkormányzatot, hogy távolítsák el az “őzek kereszteznek” táblát, mert már annyit elütöttek, hogy az a hely nem jó arra, hogy itt járjanak át az állatok. 
  • A barátom leánya lement a lakásuk közelébe lévő Taco Bell nevű mexikói gyorsétterembe és rendelt egy Tacot. Mondta a pultosnak, hogy minimális salátát kér. A meglepő válasz szerint: “Nekünk csak jéghegysalátánk van”. 
  • A repülőtéren, a biztonsági kapunál kérdezi a biztonsági alkalmazott, tett-e valaki valamit a csomagjába a tudta nélkül. Mondja az utazó, hogy honnan tudná, ha egyszer a tudta nélkül tette bele azért, hogy Ő ne tudjon róla? A biztonsági alkalmazott elmosolyodott. “Pont ezért kérdezzük.”
  • A sarki gyalogos rendőrlámpa csipog, ha biztonságosan át lehet menni. Az ismerősöm egy kicsit alulexponált szomszédjával állt ott, aki megkérdezte tőle, hogy minek csipog a lámpa. Az ismerősöm megmagyarázta neki, hogy ha csipog, akkor a látássérültek tudják, hogy zöld a lámpa és biztonságosan mehetnek. A kolléga megdöbbenve kérdezte “Mi az, hogy vakok is vezetnek??” Az illető állami alkalmazott az Emberi Erőforrások Minisztériumában.
  • Egy márkaszervizben volt a barátom a feleségével, hogy elhozzák a barátom kocsiját. Mondja neki a szerelő, hogy sajnos bent van a kulcs, és az ajtó bezáródott, amikor becsapta. Úgyhogy nagy szakértelemmel próbálta a zárat kinyitni, miközben a barátom a másik oldalról figyelte, hogy mit csinál. A barátom ösztönösen megpróbálta kinyitni az ajtót az Ő oldalán, és az kinyílt. Figyelj – mondta a szorgalmasan dolgozó szerelőnek – ez nyitva van! A válasz: Tudom, azt már kinyitottam!

Legyetek résen, amikor azon morfondíroztok, hogy elmenjetek-e szavazni! Ezek közöttünk járnak, sokan vannak és szavaznak!

Budapest, 2021. május 27.

Palotás János

PJ fotó

Egy kis extra tőlem!

Egy barátom mesélte a minap, hogy nemrégen elment és feljelentette önmagát „rémhírterjesztés” miatt. Az Ügyészség elutasította a feljelentést, de a barátom élt a magánvád lehetőségével, és bíróságra vitte a dolgot. A Bíró is fel akarta Őt menteni, de Ő bűnösnek vallotta magát, és ragaszkodott ahhoz, hogy a Bíróság elmarasztalja. A bíró végül próbára bocsátotta!

Amikor megkérdeztem tőle, hogy mi volt az a rémhír, ami miatt ezt kellett tennie, azt válaszolta, hogy egy este baráti körben, több pohár ital után azt mondta, hogy „A 2022-es választást követően is Orbán Viktor marad a miniszterelnök!”.