KISGAZDA ÁRNYAK AZ ÁPV Rt FELETT!

0
387

2000-01-18 22:00:00

Dr Torgyán József  - földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

Heteken belül koalíciós partnere elé terjeszti a Kisgazdapárt az ÁPV Rt. megszüntetéséről szóló előterjesztését. A kisgazdák nyilatkozatai már ma sem hagynak kétséget előterjesztésük tartalma felől. Az FKgP szerint az állami vagyon lényegi privatizációja már befejeződött, így a létrehozásakor is átmenetinek tervezett intézmény betöltötte szerepét, azaz itt az ideje megszüntetésének. A még megmaradó állami vagyont a szaktárcáknak, esetleg egy erre a célra létrehozandó vagyonkezelő holdingnak kellene a továbbiakban irányítania, mint tulajdonos. A FIDESZ, bár visszafogottan nyilatkozik, egyenlőre ellenzi koalíciós partnere felvetését.

De mi van a hírek mögött? Az ÁPV Rt. és jogelődjei soha nem tartoztak a kisgazdák kedvencei közé. Ennek voltak politikai és “pénzügyi” okai egyaránt. Politikai, hiszen a Kisgazdapárt rendszerváltó programjában szereplő ún. teljes körű reprivatizációra végül annak ellenére sem került sor, hogy mind a rendszerváltás első kormányában, mind az MSZP-SZDSZ koalíciót váltó Orbán-kormányban is – szavazatait tekintve – nélkülözhetetlen koalíciós partner. A privatizáció felelőse, a végrehajtás megvalósítója, az ÁPV Rt. és elődjei pedig ezt soha nem segítették, sőt a reprivatizációt hirdető kisgazdák javaslatainak szakmai végrehajthatatlanságát a médiában leginkább e szervezetek vezető munkatársai mutatták be. Ez részben értelemszerű is volt, hiszen ebben a szervezetben álltak rendelkezésre a tényleges adatok az állami tulajdonú vagyon nagyságáról, és arról, hogy az elmúlt évszázadok során, de még a huszadik században is ugyanazt a földterületet, ingatlant, céget akár többször is elvették jogos tulajdonosaiktól, majd felosztották az új földtulajdonosok között, szövetkezetté szervezték és/vagy államosították azokat. Egyazon tulajdont viszont aligha lehet többször, több tulajdonosnak visszaadni. Pénzügyi ellenérzetüket pedig leginkább az váltotta ki, hogy a jó politikai kapcsolatokkal bíró “pártemberek” rendszerváltást követő meggazdagodásából a kisgazda hívek – saját megítélésük szerint – soha nem részesedtek érdemük, arányuk szerint. Hiába voltak kétszer is koalíciós partnerek, a kormányokat adó MDF, majd FIDESZ is igen belterjesen kezelte, illetve kezeli a hatalom “jutalmazó pénztárcáját”. Nehezen lehet megbecsülni annak a korrupciós pénznek a nagyságát, amely a privatizációs szervezeten keresztül, politikai nyomásra került pártemberekhez. Meggyőződésem, hogy ez az összeg jelentősen felülmúlja a százmilliárdos nagyságrendet. Itt nem csak az állami vagyonnak, a valós érték töredékéért való átengedését lehet és kell érteni ún. előre “kijelölt” személyek részére. Ide tartozik a még állami tulajdonban maradó, milliárdos vagyonú cégek vezetésével megbízott pártjelöltek saját jövedelme, majd hálája is, amely tízmilliárdokat juttatott – különböző gazdasági szerződések mögé bújtatva – oda, ahol az a pártokat, és azok befolyásos vezetőit segítette anyagi és gazdasági jólétük megalapozásában.

Talán ez bántotta leginkább a kisgazdákat. Erre a legutóbbi példa a még ma is legjelentősebb agrárvállalkozásban, a Bábolna Rt.-ben történtek, ahol ismét a FIDESZ-jelölt került az Rt. élére, szemben a kisgazda támogatottal. A vidék – főként múltja miatt – legismertebb cégénél elszenvedett újabb kudarc erősítette fel a kisgazdák ellenérzetét.

Az FKgP javaslatát ugyanis aligha lehetne szakmainak nevezni. Az az elképzelés, hogy a még állami tulajdonú társaságok irányítása, a tulajdonosi jogosítványok kerüljenek a szaktárcákhoz, nem jelentene mást, mint a rendszerváltást megelőző állapot visszaállítását, ahol a vagyonkezelést gyakorló minisztériumi szervezetek számos párhuzamosságot jelentenének egy ma már lényegesen lecsökkent állami vagyon esetén. A minisztériumok által külön-külön megfizetett szakmai tudás is vélhetőleg visszaesne, vagy sokszorosába kerülne. Az egyetlen előny e javaslatban a Kisgazdapárt számára jelentkezne, mert a párt által irányított tárcák esetén az e vállalkozások vagyona, megbízásai, vezetői pozíciói így megkérdőjelezhetetlenül a párt közvetlen befolyása alá kerülnének. Nem kevésbé “átlátszó” a másik alternatíva sem. E szerint, a megmaradt vagyon kezelésére külön e célra kellene egy új vagyonkezelő holdingot létrehozni. Az új szervezet neve aztán lehet akár ÁPV Rt. is! Lehet, hogy a kisgazda javaslat mögött itt sem áll más, mint az, hogy egy új szervezet létrejöttekor a koalíciós partnereknek újra meg kell vitatni e szervezet irányítását, újra kell tárgyalni a vezetők személyét, a szervezeten belüli döntéshozatalt. A Kisgazdapárt pedig bízik abban, hogy e tárgyalások során – most már felkészültebben – jobb pozíciókat szerezhetnének.

Ennek az írásnak most – a kisgazda javaslatok kapcsán eszembe jutott – néhány mögöttes gondolat felvetése volt a célja. Megítélésem szerint az állami vagyon egyidejű minimalizálása mellett, egy professzionális vagyonkezelő szervezetnek van helye az állami irányításban. Ez lehetne akár a mai ÁPV Rt. is. Lehetne, de az ÁPV Rt. sem a múltban, sem ma nem ezt a szerepet tölti be. Működése valóban indokolatlanul drága. Vezetőinek személye politikailag, és ami még nagyobb baj, kifejezetten pártpolitikailag elkötelezett, szakmai hitelességgel nem rendelkezik.

A valós baj azonban nem a szervezet létével, hanem a szervezetnek adott feladatokban van, így változtatni is vélhetőleg ezen kellene. A változással még mindig százmilliárdos nagyságrendben lehetne javítani az ország gazdasági pozícióit, de ez egyben sokmilliárddal szegényítené a pártok és befolyásos személyeik anyagi meggazdagodását!

… persze legtöbben ez utóbbit aligha bánnánk, de ebben nem a legtöbbek, hanem éppen az érintett kevesek jogosultak ma dönteni!

Palotás János 2000. január 18.

Dr. Orbán Viktor Magyarország Miniszterelnöke   -   jogász.
Egy bank, aki a nyilvánosságot biztosítja Önnek és pénzügyeinek!
Megismerhetik, ha végig olvassák írásaimat!