Minden, magára valamit adó közhivatal, bank, légitársaság, világcég, termék-előállító közzétette már, hogy ő teljes mértékben felkészült az ezredforduló számítástechnikai bummjára, azaz a saját rendszere, terméke hibátlanul fogja kezelni a kettőezres év „problémáját”. A „kivédhetetlennek” hirdetett probléma lényege az volt, hogy az alig néhány tíz évvel ezelőtt tömegszerűvé vált számítástechnikai programozások – helytakarékos programírás okán – az évszámokon alapuló programellenőrzéseknél elhagyták az első két számjegyet, és csak az évszázadon belüli évtizeddel és évvel jellemezték a dátumvizsgálatot. Ezt követően az eredmény elé a programok automatikusan írták oda a tizenkilences számot, és így helyreállt az évszám. A programírás során mindig törekedni kell az egyszerűsítésre, valamint az automatikus ellenőrzések lehetőségeinek maximális kihasználására. Mindezek, mint automatizmusok (pld. kamatszámítás, időszakok meghatározása stb.), és ellenőrzések (pld. véletlen elütésekből adódó elszámítások, félreszámlázások stb.) számos szoftver beépített elemei. Kettőezerben, a „00” végződést e programok érthetik akár 2000-nek, de érthetik 1900-nak is. És ez valóban előfordulhat. Téves számlák sokasága készülhet, téves határozatok születhetnek, számítógépes programok által vezérelt berendezések leállhatnak. Én most mégis azt mondom, hogy dollárban is milliárdos az az üzleti blöff, amely már két-három éve ezt a kérdést körülveszi az egész világon.

Eleinte a „féltő” felvetések még a szoftverekről, és ezen belül is az egyedi fejlesztésű programok problémáiról szóltak. Később már „féltettek” minket az évfordulón történő repüléstől, a mikrohullámú berendezések használatától, tőzsdei részvényekbe történő befektetésektől stb. Később szeretnék szólni arról, hogy a tömegcikkeket (pld. személyi számítógépeket és azok operációs rendszereit stb.) gyártók régen sem voltak figyelmetlenek a vezérlő szoftverek megalkotásakor.

A média-hírek sokasága azonban olyan példákkal szolgált, amelyeknél már nem lehet elnézőnek lenni. A vezérlőszoftver problémája, ha egyáltalán felmerül, akkor az csak olyan programot érinthet, melyben vezérlő szerepe van a dátumnak. A már fentebb is említett mikrohullámú sütő és bármely más háztartási eszköz vezérlése nincs közvetlen kapcsolatban a dátummal. Kivételt talán egyes háztartási berendezések előzetesen programozott be- és kikapcsolása jelenthet. A legveszélyesebb probléma tehát csak az lehet otthonunkban, hogy videomagnónk nem rögzíti az előzetesen beprogramozott filmet. Miután a napokban befejeződött a „Paula és Paulina” vetítése, ezt talán még el lehet majd viselni. Persze ez sem igazán valószínű, hiszen a digitalizált vezérlést is lehetővé tévő háztartási berendezéseink nem igen lehetnek öregebbek, mint tíz évesek, és a kilencvenes években gyártott berendezéseknél valószínűtlen, hogy nem számítottak az ezredfordulóra.

Számítástechnikai eszközöket forgalmazó barátaim az elmúlt hetekben mondták, hogy intézmények és magánszemélyek sokasága cserélte újra – minden képzeletet felülmúló módon – eddig használt berendezéseit. A vásárláskori legfontosabb kérdés, hogy biztosan kezeli-e az új gép a kétezres problémát. A válasz természetesen az, hogy igen. Jól felfogott érdekből sem a gyártók, sem az eladók nem teszik hozzá, hogy az ismert gyártók (IBM, Hewlett Pacard, Acer, Pacard Bell, Toshiba, Compaq stb.) soha nem gyártottak olyan PC-t, amely számára problémát okozott volna az évszámváltás. Ugyanez igaz az operációs rendszerek piacának valamennyi szereplőjére is. A szinte egyeduralkodó Windows ’95 vagy ’98 esetében, munkahelyén vagy otthon – szoftver dátumbeállítását „becsapva” – bárki kipróbálhatná, hogy mi történik majd a dátumváltáskor. Amennyiben egy kicsit is tart a kockázattól, akkor a próba előtt elmentheti gépén őrzött dokumentumait.

Bár biztosan állíthatom, hogy senkinek nincs olyan működő számítógépe, használható operációs rendszere, amelynél problémát okoz az évváltás, még arra is van a „feltétlenül szükséges csere” ellen szóló megoldás, ha tévednék. Ez esetben egy vagy két évvel visszafelé be kell csapni a számítógépünk, videomagnónk vagy bármely más háztartási berendezésünk dátumbeállítását, és az ugyanúgy hibátlanul fog működni továbbra is, mint azt 1999-ben tette.

Komolyabb fenyegetettséget jelenthetnének a számítógépes programok által vezérelt repülőgépek, vonatok, erőművek, elektromos hálózatok, pénzintézetek stb. A valóság azonban itt sem olyan ijesztő. Egyrészt a vezérlőprogramok közül ez esetben is csak azon szoftverek vagy programrészek jelenthetnének gondot, amelyekben valamely utasítás feltétele a pontos dátum meghatározása. Az energia előállításának technológiája, a tőzsdei értékpapírok tulajdonjogának nyilvántartása, a pénzintézeti számlák tulajdonosi adatai, az aktuális követelések és utalások kezelése (egyedüli kivételként a kamattartozás vagy kamatkövetelés pontos összege), a repülőgépek műszaki berendezéseinek vezérlése értelemszerűen nincs kapcsolatban aktuális dátumadattal. Ezért egészen biztosan állítható, hogy nem lesz sem kisebb, sem nagyobb zavar tizenhét nap múlva.

A közlekedési rendszerek-, az energiaszolgáltatás-, a hírközlés-, a pénzügyi szolgáltatás területén egyébként is egyedi irányító, vezérlő szoftverekkel dolgoznak, ahol a rendszer üzembe helyezésétől kezdődően állandó a szoftverfejlesztő személyes jelenléte, valamint alapvető biztonsági követelmény a párhuzamos automatika, valamint a manuális irányítás (beavatkozás) lehetőségének biztosítása. E rendkívül bonyolult szoftverek kifejlesztése, a változó feltételekhez való folyamatos igazítása kiemelkedő szakemberek sokaságának állandó jelenlétét, felelősségteljes munkáját igényli. Szinte elképzelhetetlen, hogy e szoftvereken belül, ha egyáltalán van dátumfüggő utasításuk, akkor az ezen részek számára helyes dátumértelmezést biztosító algoritmus átvezetésének néhány perces programozási feladatát e szakemberek „elfelejtsék”. A rendszerbiztonságot szolgáló párhuzamos automatika – előrehozott dátummegadással – pedig lehetőséget biztosít a dátumváltás hatásainak előzetes szimulálására.

Még megbecsülni sem tudom, hogy hány tízmilliárd dollárt fordított a világ felesleges szoftverellenőrzésre, szoftverfejlesztésre, előrehozott eszközcserére, még hibátlanul hasznosítható eszközök és programok idő előtti selejtezésére stb. Amiben biztos vagyok az az, hogy a kétezres dátumváltás valós problémájának mérhetetlen feltupírozása az ezredvéghez köthető egyik legnagyobb üzlet volt, amelynek alapja bizony nem más, mint egy „milliárdos blöff”, felhasználva, hogy ma már egyre nehezebb a ránk zúduló információk sokaságában a valóstartalmat minden esetben helyesen feltárni.
Biztos vagyok abban is, hogy a dátumváltás nem lesz hatással mindennapjainkra, de a következő év első hónapjaiban hihetetlen történetek sokaságát halljuk majd arról, hogy minden, amit azonnal nem értünk majd környezetünkben, egyedül az ezredforduló misztikus okán válik majd érthetővé.