Az ellenzék trolljai a FIDESZ legkedveltebb segítői!

/Arctalanok és keselyűk/

Amikor az év elején úgy döntöttem, hogy bekapcsolódom – a nyolc év elvesztegetett idő után végre – az ellenzéki erők összefogásaként meghirdetett „ellenzéki előválasztásba” (2014-ben javasoltam írásban először az ellenzéki vezetőknek az előválasztást) én is, és a családom is számított arra, hogy velem szemben ismét beerősödik a karakter rombolás, az igazság keresése nélküli személyeskedő hazugságkampány (trollkodás), ami azonnal be is következett. Ma már meghaladja az ötvenet azon – szinte kivétel nélkül arctalan, hamis profillal a Facebook oldalakon jelen lévő – fizetett Fideszes trolloknak, bértollnokoknak a száma, akiket ki kellett tiltanom az oldalaimról.

Wikipédia

„A troll az internetes szlengben olyan személy megnevezése, aki provokatív, ingerlő módon, tárgyhoz nem tartozó üzenetekkel bombáz egy online közösséget (például internetes fórum, chat, blog, levelezőlista).

Troll az a személy is, aki személyes hitbeli meggyőződését ellentmondást nem tűrő, pökhendi erőszakossággal sulykolja, azzal a konkrét szándékkal, hogy más felhasználókból heves reakciókat provokáljon ki, vagy más módon zavarja, lehetetlenítse el a témába vágó eszmecserét”

A fizetett trollok szinte mindig arctalanok, míg az elhivatottak többnyire vállalják az arcukat, de mindketten kártékonyak, mint a varjak.

Túlzott optimizmusom ismételt igazolása azonban, hogy nem számoltam azzal (pedig saját élettapasztalatomból is tudhatnám), hogy ilyen intenzitással aktivizálódnak majd a Wikipédia fent idézett „elhivatott Trollok”. Ők azok, akik az ellenzéki oldal valamely politikai pártjának vagy politikusának a legkártékonyabb hívei, ami ma nagyobb veszély az ellenzék számára, mint valaha. Ők az ellenzék Bayer Zsoltjai! Ők azok, akik egy szűk körben, szándékuk szerint látszólag az adott politikai közösséget szolgálják ki, de akik a valóságban, az általuk bálványozott politikai pártot vagy személyt teszik tágabb körben elfogadhatatlanná. Bár ezt sokan másképpen látják, de ők azok, akik szerintem a saját politikai közösségük belső támogatottságát is aláássák.

Az ellenzéki összefogás, általam elismerően felismerte, hogy az ellenzéken belüli troll megszólalások nagyon sokat képesek ártani az ellenzéknek, és szinte kizárólag a FIDESZ érdekei szerintiek, ezért minden képviselő jelölttel más etikai szabályok mellett aláíratták (így velem is), hogy;

„Az előválasztási kampányban a nyílt verseny szellemében dolgozom. A saját elképzeléseim helyességét, alkalmasságomat bizonyítom, jelölt társaimmal szemben lejárató kampányt nem folytatok.

Amennyiben a jelölt társaimmal szemben etikátlanul lépek fel, azzal az ellenzéki szövetségi rendszernek ártok – mivel azt a kormánypártok jelöltjei és médiatere a teljes ellenzék lejáratására használja majd –, ezért minden körülmények közt tartózkodom ettől.”

Az ellenzéki összefogás felismerte, hogy abban az esetben, ha az előválasztás kommunikációja nem kizárólag az egyes indulók melletti érvek összehasonlításáról szól, akkor minden megjelenés, minden írott vagy elmondott szó, ami az előválasztási vitában valamely induló személyével és/vagy cselekedeteivel szembeni érvelés, ha az adott induló lesz később a közös jelölt, a legkedvesebb érve lesz vele szemben a FIDESZ jelöltjének.

Senki ne gondolja, aki ma az egyik vagy másik ellenzéki jelölt lejáratásával hiszi segíteni a saját magát, ha a jelölt teszi, vagy a preferáltját, ha egy támogató teszi ezt, hogy a FIDESZ jelöltje a kampányban majd kihagyja az Ő érveit a közös ellenzéki kihívójával szemben. A Fidesz jelöltje az előválasztáson hallottakat, függetlenül attól, hogy az igaz volt, vagy ráadásul hazug, azzal is megcifrázva majd, hogy ezt nem csak Ő állítja az ellenzéki kihívójáról, hanem amit mond, azt a kihívóját jelölő ellenzéki pártok is tudják róla, ezért bizonyítania sem kell.

Az ellenzéki összefogás jelöltjei valamennyien aláírták a fenti etikai kódexet, és ez akkor is így van, ha néhányan nem tudják, hogy mit írtak alá, és miért. Sajnos nem az egyetlen Zugló (Budapest, 8. számú OEVK) példája, ahol összesen két jelölt csap össze az előválasztáson, köztük az elmúlt évek egyik, az igazság mellett legelkötelezettebb, ezért számomra az egyik legelfogadottabb, az igazságérzetében hozzám nagyon hasonlónak tartott politikussal. Ebben a körzetben a FIDESZ jelöltje számára – egy közös ellenzéki jelölttel szemben – semmi esélye nem lenne 2022-ben. De lesz-e, lehetséges-e olyan teljes ellenzéki összefogás ebben a körzetben az előválasztás után, ami a biztos ellenzéki siker helyi záloga lehetne. A most zajló kampány kommunikációja után, bármelyik induló is lesz a végső győztes szeptemberben, a másik ellenzéki jelölt akár a szavaival, akár a szimpatizánsainak mozgósításával hogyan fogja a győztes mellé felsorakoztatni a saját támogatóit? Miként segíti majd a győztes kampányát? Miként buzdítja majd a vele szimpatizálókat arra, hogy menjenek szavazni, és szavazzanak arra a jelöltre, akiről az összes tudható és/vagy sejthető rosszat Ő már elmondta az előválasztási kampányában?

Pedig folyhatna a kampány másként is! Tóth Csaba 2018-ban ellenzéki összefogás nélkül is képes volt legyőzni a FIDESZ-KDNP jelöltjét, mely sok-sok érvet hozhatna fel mellette a támogatóinak, és nem kellene Hadházy Ákos indulásával foglalkoznia. Hadházy Ákos (rá utaltam azzal, hogy hozzám nagyon közel álló politikus), pedig elvitathatatlanul a valós és igazolt korrupció feltárásával a legtöbb borsot törte, ritkán nem is eredménytelenül az orbáni rendszer kegyeltjei óra alá. Napokat tudnék mellette érvelni Tóth Csaba neve megemlítése nélkül, és ez lenne a helyes szerintem.

Zugló példája sajnos nem egyedi, de talán a legismertebb. Sajnos sok más helyen is elő-elő bukkan, különböző intenzitással, és amit én különösen sajnálok, hogy nekem is szembe kell néznem a Budapest XVI. kerület Kertváros, és Zugló – Alsórákos körzetét magába foglaló Budapest, 13. választókerületében.

Több, mint negyven éve, vállalva a politikai ellenfelek legaljasabb karaktergyilkossági próbálkozásainak a következményeit is, konokul küzdök a demokratikus értékekért, az igazság elsődlegességéért, és már nem akarok megváltozni. Én nem csak publikáltam a demokratikus és az emberi jogokért, hanem tettem is érte. Felnőttkorom minden szakaszában nem csak elítéltem azokat, akik keresztülgázoltak, vagy csak érzéketlenek voltak a kisebbségek, az elesettek, a hátrányos helyzetűek irányába, hanem sokszor a lehetőségeimet is meghaladóan tettem is e csoportokért. Igaz ma a tálibok bezárták és lerombolták Afganisztánban azt a leánygimnáziumot, melynek teljes bútorzatát én finanszíroztam közel ötezer kilométer távolságból. Azt a leánygimnáziumot, amelyet a korábbi tálib hatalom bukása után nyitottak meg, mert addig, és mostantól ismét, a nők ott nem járhattak iskolába. Lerombolták, de 14 évig működött.

Az első szabad parlamentben a kormánypártokkal szembemenve küzdöttem a nyugdíjak megőrzéséért. Több ezer rászorultnak adtam kisebb, nagyobb konkrét anyagi támogatást a saját munkámmal szerzett jövedelmemből. Barátaimmal összefogva, tízezres hétvégi, természetesen ingyenes fesztivált rendezve, ott fiatalokat juttatunk hozzá az első öröklakásukhoz. 1988-ban alapítója és közel tíz évig vezetője voltam a térségben az első államtól-, hatalomtól független magyar vállalkozói szervezetnek. 1998-ban a FIDESZ kétezer kisbefektetőt fosztott meg a megtakarításaitól, többségükben a korai nyugdíjaztatásukkor kapott végkielégítésüket veszítették el. Közülük mintegy nyolcszázan éltek azzal a keresetmintával, amit térítésmentesen adtam át a részükre, és nyerték vissza mindannyian a FIDESZ által jogtalanul elvett megtakarításukat.

Az elmúlt hat évben a Fővárosi Törvényszéken 1650 családot és céget (köztük közel hetvenet a választókerületemből) képviselek a FIDESZ-KDNP államával, a Magyar Nemzeti Bankkal és az Állami Számvevőszékkel szemben, vállalva ennek nem kis politikai és személyes kockázatát. Az eljárás vélelmezhetően az Unió Bíróságán és Strasbourgban zárul majd, sokéves megfeszített munka, több ezer oldalnyi szakértői anyag, félmillió oldalnyi dokumentum feldolgozásával. Ezek csak kiemelések az életemből, ami kiváltotta a politikai ellenfelek karaktergyilkosságot is meghaladó fellépéseinek sokaságát velem szemben, mindig élve a média kínálta lejáratás lehetőségével. Nem egyszerű nyugodt maradni, amikor a hangoskodó trollok, akár orbánisták, akár ellenzékiek, vagy vetekedő politikusok azt kérdezik, hogy én mit tettem az elmúlt években, évtizedekben. A válaszom tömör és egyszerű: Amíg Ti beszéltetek, addig én cselekedtem! Tényleg mások vagyunk!

Mások mellett ezek is motiváltak abban, hogy elinduljak az idei ellenzéki előválasztáson! Választaniuk majd az ellenzéki szavazóknak kell, és én azt tiszteletben fogom tartani.

Tevékenységem során nagyon sok szeretetet, elismerést, támogatást kaptam korábban is, és kapok ma is az emberektől, ezért én ma is jól érzem magam a bőrömben. A jó azonban sosem járt egyedül, ma sem teszi. A karakter gyilkossági kísérletek során súlyos rágalmakkal, egzisztenciális fenyegetéssel, és ha ez kevés volt, akkor akár a szabadságom elleni aljas kísérlettel is megpróbálkozott a politika, de nem járt sikerrel. Nem járhatott, mert egy hazug állítás sem volt igaz, egynek sem volt valóság alapja. Az csak pluszként adódik hozzá, hogy kemény ellenfél vagyok, ha a becsületemmel szembeni fellépéssel próbálkoznak.

Sajnos azt nem mondhatom, hogy a politikai aljasság teljesen hatástalan volt. Számoltam vele, de ennek ellenére annak sem örülök, hogy a FIDESZ-KDNP trollok, ma is előveszik azokat a rágalmakat, amelyek mindegyikéről mára már tudott, hogy aljasak és igaztalanok, karaktergyilkos politikai akciók részei voltak.

Kevéssé számoltam azonban azzal, hogy az ellenzéki politikai összefogás látszólagos támogatói, valójában – lehet szándékuk ellenére, a butaságuk okán – a FIDESZ legkedvesebb, a FIDSZT ingyen kiszolgálók is fellapozzák a személyemmel szembeni politikai lejárató kampány hazugságait, és önigazolás okán, vagy a nemtelen céljaik érdekében fel is használják azokat. Ők természetesen nem keresik az igazságot, nem zavarja őket, hogy végül a rágalmak mind megdőltek, mert ha érdekeik ellenére rátalálnak az igazságra, arra, hogy azok rágalmak voltak, akkor gyorsan tovább lapoznak, mert azt a céljaikat nem szolgálónak ítélik, és ezzel az orbáni rezsimet mindenben kiszolgálják.

Szélsőséges támogatók a jó és a rossz mellett is mindig megtalálhatóak voltak, és megtalálhatóak ma is. Én őket bálványimádókként szoktam őket jellemezni, mert végül is mindegy, hogy mi a hátsó szándék, elhivatottság, gonoszság vagy haszonlesés, a vége mindnek ugyanaz. Ők még akkor is ártalmasak, ha véletlenül valami jó mellett szólalnak fel kritikátlan elkötelezettséggel. Történelmi tapasztalat, hogy később gond lesz velük, és belőlük lesz a ma támogatottjának legádázabb ellensége. Bayer Zsolt, a FIDESZ egyik alapítója, miután látszott, hogy az MSZP lehet a következő kormányerő, és a FIDESZ kispárt maradt akkoriban, azonnal csatlakozott a baloldal vezető lapjához, a Népszabadsághoz. 1998-ban, amint a FIDESZ megnyerte a választást, már újra a FIDESZ színeit erősítette. A FIDESZ baloldalról indult, majd a térség legharcosabb liberális pártja lett 1994-re. A FIDESZ ideológiában ma mindenki haza- és nemzetáruló, aki liberális. A FIDESZT mindvégig egyetlen ember, Orbán Viktor jellemezte.

Az ellenzéki összefogás trolljai, nem csupán a FIDESZ rejtett támogatói, hanem jellemükben, személyiségükben felismerhető az azonosság Orbán Viktorral.

Személyes tapasztalatom, hogy az általam már nem kívánt formájú, személyem melletti kommunikációs támogatást, a vitapartneremmel személyeskedő, engem látszólag támogató megnyilatkozásokat eredményesen csak én tudom leállítani, úgy, ha én kérem a támogatómat, hogy ne tegye, mert az nem jó nekem.

Sajnos ezt kevesen ismerik fel, pedig mindenkinek ez lenne a saját érdeke is! A trollok visszafogását biztosan nem szolgálja az én választókörzetemben például az, ha bármely jelölttársam azt a valótlanságot próbálja terjeszteni a megszólalásai, bejegyzései során, hogy vannak a pártok jelöltjei, és a civilek, akik csak romboló szándékkal megosztják az ellenzéki összefogást. Az ellenzék fogalma nem csak politikai pártokat jelent, annál sokkal szélesebb, igaz a megismerése némi olvasottságot, vagy józan észt igényelne. A lakóhelyem szerinti választókörzetünkben mind a négyen ugyanabból az ellenzéki pozícióból indulva, ugyanazt célozzuk meg az előválasztási indulásunkkal. Azt szeretnénk, hogy közülünk valaki legyen majd egyedüliként a teljes ellenzék (civilek és politikai csoportosulások) egyetlen támogatottja, a FIDESZ-KDNP jelöltjének egyetlen kihívója 2022-ben.

Az ellenzéki összefogás számára sok időveszteséggel járt, hogy sokáig azt csak a hat párt összefogásaként, belső ügyükként képzelték el, és csak később ismerték fel és el, hogy az ellenzék szerves része a civil összefogás ugyanúgy, mint az egyes emberek saját szakterületein végzett, a jogállamiságot sértő politikai fellépését gátló szakértői munkája. A késlekedésért kár, mert nagyon sok rendkívül értékes személy maradt így a háttérben, de elismerésem, hogy végül is felismerődött, és ma már nyitottabb a tér a széles ellenzéki összefogás előtt.

Palotás János

2021. augusztus 16.

Pegasus kémfegyver

Telex.hu – 2021. július 18. – Lelepleződött egy durva izraeli kémfegyver, az Orbán-kormány kritikusait és magyar újságírókat is célba vettek vele

Portfolio.hu – 2021. július 19. – Világszerte dagad az izraeli kémbotrány

Lassan két hete dagad a botrány az izraeli kémfegyver magyarországi alkalmazásáról, és már szinte minden ellenzéki politikus és jogi szakértő megszólalt, melyek lényege, hogy;

„Abban az esetben, ha igaz, hogy a magyar kormány vásárolta meg ezt a kémprogramot (kémfegyver besorolású eszköz), és azt a politikai ellenfeleinek megfigyelésére alkalmazta, akkor az a legsúlyosabb jogsértések egyike, amit egy demokratikus állam megsérthet a jogállamisággal szemben.”

A hozzászólások, a helyzet értékelései azonban ezen a tartalmon valamiért nem akarnak túllépni. Ezért én arra jutottam, hogy én innen fogom elkezdeni! Sok évtizedes szakértői munkám tapasztalata, hogy bármely szakértői felvetés helyes kifejtésének alapja, hogy a jogi elemzést valóban onnan indítsam, amely valóban a vonatkozó joghelyzet kiindulópontja. A szakvélemény helytelen eredményét okozhatja, és szinte minden esetben annak túlzott bonyolításához vezet, ha a vonatkozó jogi folyamat valamely későbbi szakaszából indítunk, amelyhez érdeke mindig csak annak a megrendelőnek fűződik, akinek érdeke elleni, a valóság feltárása, mert tudatában van annak, hogy cselekedete jogsértő, jelen esetben súlyosan jogsértő.

Kiinduláskor felteendő kérdések:

1./ A demokratikus jogrend (most ide értendő a magyar jogrend is) keretei között az állam törvényesen kifejleszthet-e, beszerezhet-e a szervezett bűnözés-, a terrorizmus elleni védekezés-, a demokratikus berendezkedés érdekében olyan eszközt, mint amit ma feltételezünk az izraeli Pegasus kémfegyverről?

Az egyértelmű és jogszerű válasz az, hogy e célokra (kizárólag e célokra) kifejleszthet-, beszerezhet- és ezt követően a törvényes keretek betartása mellett alkalmazhat is ilyen technikai eszközöket. Éppen ezért erről minden további polemizálás kizárólag időt húzhat, tévúthoz vezethet, és a helyzet feltárásában biztosan nem visz előre. Varga Judit igazságügyi miniszter éppen e célból kísérelte meg az első kérdésfeltevéskor „félrevinni” az ügyet.

2./ A demokratikus jogrend (most ide értendő a magyar jogrend is) keretei között az állam törvényesen alkalmazhat-e a demokratikus jogrend megdöntésével nem gyanúsítható politikai ellenfelei megfigyelésére és velük kapcsolatos adatgyűjtésre olyan eszközt, mint amit ma feltételezünk az izraeli Pegasus kémfegyverről?

Az egyértelmű és jogszerű válasz az, hogy e célokra nem! Na, innen kezd érdekessé válni a kérdésre adandó válasz kifejtése, azaz egy szakvéleménynek innen kell kiindulnia, és feltennie a sorrendben következő újabb, a helyes eredményre vezető kérdést.

2.1./ Felvetődött-e annak a gyanúja, hogy a magyar állam (ide értve az állam működése érdekében az állam által létrehozott és irányítottvalamennyi szervezetet), az állam és/vagy valamely szervezete ezt tette.

Határozott véleményem szerint az egyértelmű és jogszerű válasz az, hogy nem vitathatóan a gyanúja okszerűen felmerült! Csak utalok példaképpen azokra a nemzetközi nyilatkozatokra, hogy a gyártó e termékét kizárólag az izraeli kormány védelmi miniszterének engedélyével, és kizárólag demokratikus berendezkedésű államok kormányainak adja el. További hír, hogy a cég egy korábbi alkalmazottja, kijelentette, hogy a magyar állam a társaság vevői közé tartozott. További hír, hogy a programmal olyan magyarországi személyeket figyeltek meg, akikről tudott, hogy a regnáló magyar állam kormánykritikusai, polgármesterek, ügyvédek és újságírók, stb., viszont nincsen róluk olyan közinformáció, hogy személyük összefüggésbe hozható terrorizmussal, szervezett bűnözéssel, a demokratikus jogrend erőszakos megdöntésével. Mindez jogszerűségében és szakszerűségében bőségesen elég annak szakszerű kijelentéséhez, hogy a gyanú felmerült az állam és/vagy valamely szervezetének, szervezeteinek jogsértő cselekedetével összefüggésben. És így már el is jutottunk egy szakvélemény felépítésekor kötelezően felteendő következő kérdéshez.

2.2./ Amennyiben a gyanú fenn áll, úgy a társadalom tagjainak, de különösen a gyanú szerint érintetteknek joguk van-e a cselekedet feltárását, jogsértés esetén a jogsérelmet okozó személyek szervezetek teljes körének megismerésére?

Határozott véleményem szerint az egyértelmű és jogszerű válasz az, hogy mind a társadalomnak, mind az érintetteknek elvitathatatlan joguk van a társadalommal és az érintettekkel szemben felmerült jogsértés körülményeinek feltárásához, és valamennyi felelősének, legyen az megrendelő és/vagy végrehajtó személy és/vagy szervezet megismeréséhez.

A demokratikus jogrend nem zárja ki, hogy első körben a gyanúval érintett állam, valamely erre szolgáló szervezete ún. belső vizsgálattal tárja fel a jogsértés valamennyi körülményét, és állapítsa meg a jogsértés tényét, vagy annak hiányát, de ezzel az eljárással csak akkor zárul le a folyamat, ha a belső vizsgálat folyamatát, és annak eredményét az érintettek elfogadják. Egy ún. belső vizsgálat esetén, amikor a vizsgáló a jogsérelem elkövetésével érintett fél felügyeleti, befolyásolási körébe tartozik nem mondható ki, sem az, hogy független, sem az, hogy pártatlan, sem az, hogy elfogulatlan, amelyek viszont a vizsgálati cselekmények, és a kialakított álláspont hitelességének elengedhetetlen feltételei. Az már csak hab a tortán (nem szakszerű kifejezés, de itt kihagyhatatlan), hogy az állam mostanáig nyíltan elzárkózik a vizsgálattól. A vizsgálattól, amely pedig mind a magyar, mind az unió jogából félreérthetetlenül levezethető kötelezettsége lenne. Azt nem mondhatom, hogy az elmúlt két hétben, mint kérdés nem jött volna elő számtalanszor az „akkor mit tehetünk”, de az elhangzott válaszok eltérő indokokkal ugyan, de számomra érthetetlenül a „nem tehetünk jelenleg semmit” összefoglaló tartalommal bírtak. Így marad a következő kérdés, amit egy szakértőnek fel kell, kellene tennie!

2.3./ Amennyiben mind a társadalomnak, mind az érintetteknek elvitathatatlan joguk van a jogsértés gyanúját felvető körülmények, és a jogsértők körének feltárásához, akkor létezik-e jogi út, amely az igazság és a felelősség feltárásához kell, hogy vezessen a számukra.

Határozott véleményem szerint az egyértelmű és jogszerű válasz az, hogy létezik ilyen, jogszerűen kikerülhetetlen eljárás mind a magyar jogban, mind az unió joganyagában. Ez pedig a bírósághoz fordulás alkotmányos joga. Csak élni kell vele. Valamennyi uniós tagállamban, így Magyarországon is az állam és szervezetei perelhetőek, keresettel kérhető a felelősségük megállapítása, ha vélelmezhető a jogsérelem okozásuk, és ha kárt is okoztak, akkor marasztalásuk is indítványozható.

A hazai és a nemzetközi bírói út, az általam hangzottak egyikéből sem volt kiolvasható, kihallható! Ezzel ellentétesen rengeteg, a megoldás keresése szempontjából relevanciával nem bíró, és gyakran a joggal sem összeegyeztethető „szakértői” elemzést olvastam hallottam. Mindezek kizárólag a zsákutcák érdekeltjeinek céljait szolgálják. Mivel a megoldást nem segítik, és inkább külön jogi elemzést igényelnek, azért a felismerhetőség szempontjából részletes kifejtés nélkül, csak tőmondatokban idézem:

• A jogi végeredmény szempontjából, mint azt írtam, semmi jelentősége a jogszerűség szempontjából, hogy a törvény szerint titkosszolgálati eszközök alkalmazását eltérő esetekben bíróság és/vagy a belügyminiszter előterjesztésével az igazságügyi miniszter engedélyezheti. Jogsértő eljárás engedélyezésére sem a bíróságnak, sem az igazságügyi miniszternek nem biztosít lehetőséget a törvény. Így az ilyen engedélyek hatálytalanok, azaz az engedélyek szerint végzett tevékenység nem törvényes, hanem törvénysértő, és egyéb jogkövetkezmények felvetését teszik szükségessé.

• A szakszolgálatok által közvetlenül, vagy a Belügyminiszter által sem a Bíróságokhoz, sem az igazságügyi miniszterhez benyújtott engedély kérése nem lehet jogszerű, ha az csak formális indokokat sorol fel (nemzetbiztonsági okokból kérem), amit a miniszter és/vagy a bíró hozzáértés nélkül kénytelen megengedni. Mind az engedély megadhatóságának, vagy visszautasíthatóságának eldöntéséhez szükséges kérelem nem jogszerű, és az ilyen kérelem hiányában kiadott engedély pedig nem törvényes, és nem is jogszerű, és különösen nem szakszerű. Összefoglalva egy ilyen kérelem és egy ilyen kérelmem alapuló engedély súlyosan jogsértő azáltal, hogy alapvető fontossággal bíró jogi garanciák érvényesülését akadályozza.

• Az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága tagjainak azon cselekedetei, amelyek valós kimentési ok nélkül akadályozzák a Bizottság törvényes kötelezettségeinek teljesíthetőségét, olyan súlyos jogsértések, melyekkel szemben a Bizottság elnökének számtalan jogi eszköz áll a rendelkezésére, közte olyanok is, melyek végül az érintett képviselők mandátumvesztéséhez, és akár ennél súlyosabb jogkövetkezményeihez is vezethetnek. Mind az országgyűlési képviselőkre, mind az egyes bizottságok tagjaira a hatályos magyar és uniós joganyagok nem csupán jogokat telepítenek, hanem kötelezettségeket is, melyek megszegése (különösen a szándékos megszegése) esetén a jog szankciókat is felhoz.

• Az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága tagjait külön-külön is szinte teljes körben megilletik ugyanazon a Bizottság ellenőrzési és garanciális jogaiba tartozó jogok, mint a Bizottság egészét, ezért érthetetlen számomra, hogy miért okoz különösebb gondot a Bizottság ellenzéki tagjainak az a körülmény, hogy a kormánypárti tagok nem jönnek el a Bizottság ülésére, és az nem lesz határozatképes. Megjegyezve, hogy a határozatképesség léte vagy nem léte, a határozathozatalra kihat ugyan, de semmiben nem akadályozza bármely téma tárgyalását, ideértve azt is, hogy az ülés során kérdezzék a Belügyminisztert, és a Belügyminiszter válaszoljon a jelenlévő tagok kérdéseire. Kötelező joghatással bíró határozat ugyan nem születhet, de a vizsgálandó cselekedetek feltárásának semmilyen jogi gátja nincsen.

Budapest, 2021. július 29.

Palotás János