MNB CW Bank (Bécs)

0
486
Orbán Viktor miniszterelnök és Surányi György az MNB elnöke a 168 óra közéleti hetilap címlapján.

Évek óta lógott a gazdasági hírek hátterében a Magyar Nemzeti Bank bécsi kereskedelmi bankjánál felgyülemlett mintegy hetvenmilliárd forintos veszteség. Ezért is fogadtam mindig rossz érzéssel, amikor az MNB vezetői, mint a témakörben beosztásukból is adódóan leginkább felkészült bankszakértők nyilatkoztak a Postabank körüli helyzetről, a bank vezetését mélységesen elítélő felelősségről.

Az alábbi néhány gondolat talán kissé másképpen közelíti meg a kialakult helyzetet, mint arról a napi híradásokból eddig értesülni lehetett. Surányi György és az MNB vezetői, a kormányfő hétvégi nyilatkozata után sorban hangoztatták, hogy nekik sem szakmai, sem erkölcsi felelősségük nincs a CW Bank több tízmilliárdos veszteségei miatt. E helyütt csak megjegyzem, hogy a miniszterelnök nyilatkozatának módja több, mint dilettáns és félrevezető volt, a bejelentés mikéntje, valamint tartalma károkozó, demagóg, a társadalom felkészültségét is lenéző és egyben sértő is volt.

A jegybank vezetésével szembeni fellépés várakozásom szerinti, és csak idő kérdése volt. A kormány most látta elérkezettnek az időt. Nyilvánvalóan semmilyen napi aktualitása nem volt a bécsi CW Bank veszteségeire történő hivatkozásnak, hiszen a veszteség nagysága már több éve ismert. Volt azonban egy adukártya, amit ez eddig nem játszottak ki igazán. Ez jó is volt az MNB vezetésének, meg rossz is. Jó volt, mert egy olyan súlyos mulasztás felelősségi körének meghatározása húzódott, amely a világ bármely fejlett demokráciájában a jegybank legfelsőbb vezetésének menesztésével járna. Rossz volt, mert bizonytalan helyzetet teremtett, bármikor zsarolhatóvá vált a jegybank legfelső vezetése. Rossz volt azért is, mert ma már az indoklásban nagyon gyengévé vált a felelősségnek az előző vezetésre való áthárítására tett minden próbálkozás.

Ami fontos! Lehetett a miniszterelnök felvetése arrogáns, félrevezető és szakmaiatlan is egyszerre, de akkor is igaz, hogy a közvetlen felelősökön túl – akik valószínűsíthetően bűncselekményeket is elkövettek – egy ilyen mértékű veszteségnél a közvetett felelősséget viselő jegybankelnöknek is önmagától kellene távoznia posztjáról. Surányi György több televíziós nyilatkozatában is kifejtette, hogy ő szakember, politikai felvetésekre nem válaszol. Ez azonban nem politikai kérdés. Jelentős gazdasági területeken is távoznia kell az egyes számú vezetőknek beosztásukból, ha az általuk irányított területen jelentős gazdasági veszteség keletkezik. Érthető, hogy amennyiben van közvetlen okozója a kárnak, akkor a károkozó felelőssége is közvetlen. A kiemelt esetekben azonban a megtévesztett vezetőnek is távoznia kell, mert ez a rendszer figyelmezteti utódját, hogy olyan ellenőrzési módszert kell alkalmaznia, amelynél még az ő tudta nélkül sem lehet ellehetetleníteni a rá bízott vagyont. Surányi György – személyes ismeretségünkből is adódó meggyőződésem szerint – nem lehet közvetlen okozója a veszteségeknek, de a kialakult helyzetért igenis felelős, és munkája során a CW Bank kezelése terén jelentősen hibázott.

A fentebb leírtak akkor is igazak, ha elfogadjuk, hogy az MNB nyilatkozatai mind megalapozottak. De még csak nem is azok. Surányi György már öt éve ismételten a jegybank elnöke. Öt év után akkor sem illik hivatkozni az előd hibáira, ha az megalapozott. Helyettesei közül többeknek még ez a védekezés sem adatik meg, mivel az érintett időszakban már alelnöki beosztásukban voltak. Egyikük korábban a bécsi bank felügyelő bizottságának elnöki posztját töltötte be azon években, amikor a mai adatok szerint a bank veszteségeinek döntő hányada keletkezett. Az ő felelőssége már majdnem közvetlen. Az MNB nyilatkozata szerint e veszteségek döntően 1991. és 1996. között keletkeztek. Surányi Györgyöt emlékezetem szerint 1991. év végén váltotta fel Bod Péter Ákos a jegybank elnöki beosztásában, majd 1995-ben ismét visszavette a bank elnökségét. Így a veszteségek okozásának kezdete, vége, az egész időszaknak mintegy a fele, az ő vezetésének időszakára datálódik. Surányi György nevezte ki azt a bankvezetőt a CW Bank élére, aki ez időszak alatt mindvégig a közvetlen felelősséget viseli.

Végezetül egy gondolatra még szeretnék külön is kitérni. A Postabank esetén az MNB néhány vezetőjétől hallottam különböző megfogalmazásban, hogy egy százötvenmilliárdos veszteség nem keletkezhet vétlen gazdálkodásból, a hiány nagysága önmagában is kötelezően felismerhetővé kellett, hogy váljon a bank vezetőinek, függetlenül a könyvekben szereplő adatoktól. Ez szerintem is igaz, azzal a megjegyzéssel, hogy a Postabank tényleges, és csak a jövőben várható veszteségeinek nagysága – megítélésem szerint – nem több, mint harmincmilliárd forint! A Postabank azonban az ország második legnagyobb bankjaként mintegy nyolcszázezer ügyféllel, a semmiből országos hálózattá fejlesztett bankként, háromezer munkatárssal és tíz év alatt halmozott fel veszteségeket. Az általa létrehozott érték, a bank közvetlen költségvetési befizetései pedig együtt jelentősen meg is haladták, akár még a százötvenmilliárdos vélt hiányt is. Az MNB bécsi bankja, a CW Bank, azonban egyetlen banképület, igaz teljes jogosítvánnyal, de vélhetőleg néhány száz, esetleg egy-két ezer ügyféllel, bankügylettel. Ilyen feltételek mellett ez a hiány százszoros nagyságrenddel haladja meg a Postabankban elszenvedett veszteségeket. Most kellene a nyilatkozó jegybanki vezetőktől megkérdezni, hogy mi a véleményük a saját védekezésükről, mely szerint a CW Bank vezetői által készített banki dokumentumokkal megtévesztették őket, ők nem láthatták, hogy baj van Bécsben?!

Bizony látniuk kellett volna! Amennyiben látták, de késlekedtek, úgy ezért kétséges alkalmasságuk jelenlegi beosztásukra, ha nem látták, akkor meg ez az az ok, amiért távozniuk kellene!

Surányi György a Magyar Nemzeti Bank elnöke
Egy bank, aki a nyilvánosságot biztosítja Önnek és pénzügyeinek!
(Lasali Rum-Kokos), töltött tejcsokoládés drazsé, a szerző kedvenc édessége Ausztriából!