Atyánszky György és a csőd bűntett

0
546
Atyánszky György országgyűlési képviselő - FgKP - honvédelmi és a gazdasági bizottság tagja

… avagy miért sietős az Ügyészségnek?

Az alábbi gondolatok előtt el kell mondanom, hogy ebben az esetben különösen indokolt az írásaim egészének címet adó kifejezés “Szubjektíven Magyarországról”. Atyánszky Györgyöt ugyanis közel hét éve ismerem, s bár az utóbbi években jó, ha évi egy alkalommal találkoztunk, mégis barátként dolgoztunk együtt több éven át. Tudom, hogy a politikáért elkötelezett, gondolkodásában tisztességes ember.

A híradás szerint, amellyel mostanában valamennyi média visszatérően foglalkozik, a Legfőbb Ügyész az Országgyűlés elnökénél indítványozta Atyánszky György mentelmi jogának felfüggesztését.

Az Ügyészség vádja abból indul ki, hogy az országgyűlési képviselő által ügyvezetőként irányított társaság a felszámolást megelőző egy éven belül két olyan – összességében kettőmillió forint értékű – ügyletet hajtott végre (lemondás egy lízingelt gépkocsi maradvány értéken való megvásárlásáról és egy ingatlan eladása), amelyre nem volt joga a cégnek, illetve az ügyletek hátrányos helyzetbe hozták a későbbi felszámolási eljárásban érintett hitelezőket.

A rendelkezésemre álló iratok és médianyilatkozatok alapján az én megítélésem szerint az Ügyész tévedett, és a két szerződés mindenben megfelelt a hatályos jogszabályoknak, illetve nem okozott kárt egyetlen hitelezőnek sem. A szerződések jogszerűségének érdemi megítélésére természetesen nem én, hanem – ilyen irányú megkeresés esetén – a közigazgatási bíróság illetékes. Fontos, hogy az Ügyészség azt megelőzően kívánja a bűntető eljárást megindítani az országgyűlési képviselővel szemben, hogy előtte erre hivatott bíróság határozott volna arról, hogy egyáltalán van-e kár, illetve károsult, volt-e jogosulatlan gazdasági lépés. Ennek eldöntése ugyanis a jog megfogalmazásában előkérdés, amelynek eredménye nélkülözhetetlen annak megítéléséhez, hogy egyáltalán felmerülhet-e a bűncselekmény fogalma. Saját példámon is megtanultam, hogy a magyar jogrendben – szemben számos fejlett demokráciával bíró országgal – nincs kötelező elvként átvezetve az ún. előkérdés vizsgálata. Általában tehát az Ügyészség figyelmen kívül hagyhatja az előzetes jogi alap végleges megítélését, bár ezt meggyőződésem szerint indokolni lenne köteles. Kivételt képez azonban, ha az érintett személy parlamenti képviselő, akinek személye minden demokráciában kiemelt védelmet kell, hogy kapjon az átgondolatlan államigazgatási és hatósági zaklatással szemben. A mentelmi jog intézménye az adott esetben feloldja törvényi szabályozásunk hiányosságát, és korlátozza a képviselői feladat ellátásának – utóbb tévedésnek minősíthető – akadályoztatását.

Atyánszky György esetében, a felszámolási eljárás során a bíróság által kijelölt felszámoló biztos kizárólagos feladata a társaság helyzetének feltérképezése, és a társaság által, a felszámolás megindítását megelőző egy év szerződéseinek vizsgálata. A felszámoló biztos köteles felszólalni abban az esetben, ha megítélése szerint egy éven belül a hitelezőknek kárt okozó szerződéseket kötött a társaság. Ez esetben a felszámolást irányító a kétséges szerződéseket köteles közigazgatási (nem bűntető!) bíróság előtt megtámadni. Joghatályosan csak ez a bíróság mondhatja ki, ha ezek a szerződések törvényt sértőek, érvénytelenek.

Kizárólag ennek eldőlte után, amennyiben e szerződéseket jogellenesnek minősíti a közigazgatási bíróság – merülhet fel, hogy a jogellenes szerződések mögött tévedés vagy szándékos jogsértő akarat húzódik meg. Mert még ebben az esetben is, csak ez az utóbbi jelent bűncselekményt. A szabálytalan üzleti döntés bizonyított volta tehát előkérdése a bűntető eljárásnak.

Mivel jelenleg az ügyészi vád alapja olyan vállalkozási döntések szabályos vagy jogsértő volta, amit közigazgatási bíróságnak kellene előbb eldöntenie, és a mentelmi jog szabályai szerint a közigazgatási eljárások bírósági lefolytatásának nincs akadálya a mentelmi jog fenntartása mellett, ezért a mentelmi jog felfüggesztésének jelen pillanatban nincs jogi megalapozottsága.

Abban az esetben, ha a közigazgatási bíróság elmarasztalja a társaságot szabálytalan, és a felszámolásban érintett hitelezőknek kárt okozó lépések miatt, akkor alapos gyanú esetén lehet majd kérni, hogy a képviselő mentelmi jogát a Parlament függessze fel, és ezzel váljon lehetővé annak eldöntése, hogy szándékosan kárt okozóak voltak-e, vagy téves jogértelmezésen alapultak a társaság lépései.

Annak eldőlte előtt, hogy a társaság szerződései jogszerűek voltak-e vagy sem, bűntető eljárásban a szándékot vizsgálni, megítélésem szerint kifejezetten a képviselői munka indokolatlan akadályoztatását jelenti. A mentelmi jogintézménynek célja pedig a demokratikus Parlamentekben az ilyen hatósági fellépés lehetőségének kizárása. Még egyszer hangsúlyozni szeretném, hogy a mentelmi jog megtartása mellett sincs semmi akadálya a közigazgatási eljárás lefolytatásának. Igaz, hogy ebben a szakaszban az eljárást nem a hatóságoknak kell kezdeményezniük, – ez szokatlan, sőt jogilag is elég kétséges számomra -, hanem vagy a felszámoló biztosnak, vagy valamely károsult hitelezőnek, ha úgy érzi, hogy a társaság eljárásában jogsérelem érte!

Budapest, 1999. november 9.

És a folytatás! … 1999. november 30-án a Parlament felfüggesztette Atyánszky György mentelmi jogát, azaz helyt adott az Ügyészség kérésének, így az most már hivatalosan is folytathatja nyomozását. A parlamenti indoklás szerint a képviselőház nem mérlegelte az Ügyészség előterjesztett indokait, azaz se egyet nem értett azokkal , se nem vitatkozott velük, hanem általános gyakorlatát követte, amikor közigazgatási kérdésekben lehetővé kívánta tenni – úgymond a képviselő érdekében is – az igazság kiderítését.

Megint nem az az én bajom, hogy a Parlament másként foglalt állást, mint ami az én meggyőződésem volt. Én ugyanis áttekintettem az iratokat, és azok alapján állítottam, hogy nem alapozzák meg az Ügyészség álláspontját. Így azt, hogy melyikünknek volt igaza, azt majd az évek múltán várható bírói ítélet dönti majd el. A parlament pedig nem mérlegelt, tehát nem is vitatkozott sem velem, sem az ügyészi előterjesztéssel.

Az igazi bajom demokratikus Parlamentünknek azzal az – önmaga által is bevallott – általános gyakorlatával van, amely arra utal, hogy nem érti a demokratikus alapelvek lényegét. A demokráciában már évtizedes gyakorlattal bíró országok jogrendjének átvétele fontos lépés saját demokráciánk kiépítésében, de szinte semmit nem ér, ha joggyakorlatunk nem követi e törvények lényegét.

Jelen esetben a képviselő mentelmi jogának felfüggesztését a törvény szerint azért kell az előterjesztő ügyésznek megindokolnia, hogy a mentelmi bizottság, majd a Parlament ezen indokok köteles vizsgálata után határozhasson arról, hogy fenntartja vagy felfüggeszti képviselőtársának mentelmi védettségét. A törvény alkotmányos garanciáinak lényege veszik el akkor, amikor a parlament e döntéseinél a konkrét ügy érdemi vizsgálata helyett ún. általános elvek szerint hoz döntést. Így fordulhat csak elő, hogy a megítélésem szerint szakmailag is hibás ügyészi megítélés zavartalanul folytathatja Atyánszky György lejáratását, míg Csurka István bárhol és bárkit rágalmazhat, törvényekkel védett személyiségi jogait nagy nyilvánosság előtt korlátozás nélkül semmibe veheti, de a Parlament általános gyakorlata szerint Csurka István mentelmi jogát a közös összetartás megvédi. A választópolgár pedig nem jogtudós, de végképpen nem érti meg honatyáink igazán meg sem érthető döntési elveit. Ezért csak azt látja, hogy Atyánszky György ügyében folyhat a nyomozás, ezért a Parlament is biztosan gyanúsnak tartotta a képviselő üzleti döntéseit, míg Csurka Istvántól, azaz a hatalmon lévő személyektől pedig jobb, ha tartanak, mert azok kettőjük viszonyában bármit megtehetnek megaláztatásukkal, lejáratásukkal, hamis vádjaikkal, mert ezt a jog által (itt a parlamenti mentelmi joggal) védetten tehetik!

Állítom, hogy ez nem jó parlamenti gyakorlat, sőt ez a felfogás a parlamenti demokrácia elveit, törvényeit és a demokratikus garanciákat is sérti. Teheti, mert a Parlamentet már nem lehet törvénnyel büntetni jogsértéseiért. A következményeket mindig a következő választáson érhetik tetten mindazok, akik ma a választópolgárok bizalmából ott ülnek. Bízom benne, hogy előbb vagy utóbb a fenti gyakorlat tarthatatlanságát is felismerjük majd. Azért észre kellene venni, hogy nálunk négy évente oly mértékben rendeződik át a Parlament összetétele, amelyhez a fejlett demokráciák esetében 4-5 ciklus is kevés lenne!

1999. december 1.

… ezt is biztosan folytatom még!

A Parlament épülete oldalról.
Egy bank, aki a nyilvánosságot biztosítja Önnek és pénzügyeinek!
ELADÓ!   Bükfürdőn a BirdLand Golf & Country Club területén felépített és teljesen berendezett 140 négyzetméteres, négy hálószobás, kétszintes nappalival, két fürdőszobával, amerikai konyhával, szaunával felszerelt golfház, kapcsolódó örökös klubtagsági joggal 150 ezer USD + ÁFA árért.      Érdeklődni lehet a golfklubban Tóth Eszternél (Tel.: 0036/94-358060), vagy a City Irodaház Kft. ügyvezetőjénél, Sayti Andreánál (Tel.: 0036/1-2201006).      Legyen saját golfpályája!