2003-05-10 23:00:00

Dr. Lasz György

Mottó:

Egy közeli barátunk elvesztését soha nem lehet megérteni, elfogadni! Talán ezért fordulunk ilyenkor a szívünkhöz. Ott nincsen veszteség, ott a barátainknak, szeretteinknek örök helyet biztosítottunk! Talán ez segít bennünket abban, hogy elfogadjuk az elfogadhatatlant.

Palotás János

————–

Az alábbi néhány sor az általa alapított In-Kal Security Kft. WEB oldalán található róla.

„Elnök :
dr.Lasz György (54) (Ph.D. Pro Deo. USA)
nemzetközi biztonságpolitikai szakértő

Nyugállományú belügyminiszteri főtanácsos (szakreferens). Korábban: bűnügyi nyomozó, osztályvezető. 1998-tól bűnügyi médiaszakértő.

A rendszerváltás után, 1992-ig egészségügyi nyugállományba helyezéséig belügyminisztériumi osztályvezető és szóvivő. Számos állami kitüntetés, és kiváló rendőr cím tulajdonosa. Több rendőrségi és vagyonvédelmi szakkönyv szerzője.

A védelmi tudományok doktora (tudományos értekezését általános biztonságpolitikából. A rendezvénybiztosítás szakmai, pszichikai és etikai szabályaiból. A rendbontások jogi következményei Európában címmel írta és védte meg.)”

—————-

A barátom volt és ez a szó sokaknak és így nekem is, fiamnak is nagyon sokat jelentett!

Ma még nagyon nehéz írni róla, a közös emlékekről, hiszen olyan váratlan volt a távozása. Egyszer majd biztosan lesz rá mód, hogy részletesebben elevenítsem fel egy rendkívüli emberrel való barátságomat. Barát volt és a szívemben ez a hely számára örök.

Az élet természetesnek tekintett, bár az élettel összeegyeztethetetlen dolog, hogy egyre többször kell elbúcsúznom valakitől, akinek léte a búcsúzásig oly természetes része volt az életemnek. Ilyen természetes érzés volt számomra, hogy Dr. Lasz György számomra mindig van, természetes, hogy Ő bármikor hívhat és/vagy hívhatom, mert hiszen barátok vagyunk. Pont ez a természetesen van számomra, ez az aminek hiánya ma akkor űr érzését kelti bennem. Ezt a nagy űrt kell, és talán lehet is az idő múlásával, a közös emlékeinkkel, gondolatainkkal feltölteni.

Ma két kép van előttem. Az egyik, amikor 1991-ben ismeretlenül bejött hozzám a Vállalkozók Országos Szövetségébe, és beszélni kezdett a belügyminisztériumi múltjáról, a másik a temetés, amit a családja úgy szervezett meg, amilyen megrendítőt, mégis amilyen szép búcsút még soha nem éltem át. Felesége, a fiai és a barátai feledhetetlen búcsut vettek tőle. Fiai, akikről oly gyakran és oly sokat, büszkén mesélt, akiknek nevelése kapcsán Ő tőlem kért tanácsot, míg a temetésen is mellettem álló fiam nevelésében gyakran Ő vállalt fontos, az én fiam számára is felejthetetlen szerepet. A következő évek adják majd meg a lehetőséget arra, hogy a két kép közötti időszak számtalan történését felidézzem! Ez most sürgető lett számomra, hiszen e találkozások történése korábban mindig olyan természetes volt, de a felidézett emlékeket mostantól mélyen el kell majd raktároznom, mert ami természetes volt eddig, az mostantól már a megismételhetetlen!

Palotás János