Pályám során sokszor találkoztam olyan – egyébként nagy tudással bíró – emberekkel, akikkel beszélgetve rossz érzés fogott el, akikről éreztem, hogy mások mint én. Idő kellett hozzá, hogy felismerjem idegenkedésem okát. Ma már tudom, hogy többségüknél a saját értékrendjükhöz való viszonyuk az, ami engem taszított. E gondolatokat nem volt könnyű felismerni. Az általános, vagy akár szakmai beszélgetéseinken elhangzottak, vagy előadásuk hallgatása, írásaik olvasása – akár éveken át is – maradhatott olyan keretek között, amelyben az elhangzottak igen közel álltak hozzám, legfeljebb a szóhasználat volt kicsit idegenszerű.
A felismerés mindig váratlan formában jött el. Egy érdektelen vita, egy miniszteri válasz, egy magánlevél mutatott rá, hogy ennek az embernek a személyisége valóban nagyon távol áll tőlem. Egy ember, akiben becsülhettem korábban, hogy felismerhetően van saját értékrendje, gondolatai következetesek, tudása lehetett akár kiemelkedő is. A baj ott kezdődik, és ott is végződik, hogy az önmaga értékrendjét kialakító nem csak önmaga számára teszi kötelezettséggé annak elfogadását, hanem másoktól is elvárja saját felfogásának kritikanélküli követését!
Lehet ezt a viselkedést elhivatottságnak, konokságnak, vagy bigott felfogásnak nevezni, de számomra leginkább a szélsőséges emberek sajátja ez a belső önkép. Ilyen emberek minden korban léteztek, minden szakmában megtalálhatók, létük nincs sem korosztályhoz, sem nemhez, sem képzettséghez kötve . Én nem szeretem őket akkor sem, ha nevükhöz a tudományban számos tudományos felismerés, a művészetben világhíres alkotás, a történelemben az emberi nagyságra utaló áldozat is kapcsolódik. Az is igaz azonban, hogy hatalmi, döntési pozícióban ezek az emberek futtattak éveken át vakvágányra kutatásokat, üldöztették a másként gondolkodókat, és a háborúk kirobbantásának többsége is ilyen személyekhez köthető. A szélsőséges gondolkodásban nincs jelentősége annak, hogy az érintettek szélsőséges nacionalisták, baloldaliak, vagy vallási elkötelezettségük erőszakos képviselői. Természetes mivoltuk, hogy saját hitük elkötelezettjeként maguk előtt is tagadják bigott mivoltukat, így politikusként meggyőződéses demokraták. Bizony nagyon sokszor szörnyülködtem a parlamenti beszédek hallgatása során, az önmagukat elkötelezett keresztényeknek valló, ám beszédeikben megkövező, kritikusaikat saját soraikból kizáró képviselőket figyelve. Vajon olvasták-e egyáltalán a tízparancsolatban foglaltakat. És ha olvasták, akkor meg is értették-e a parancsolatokat?
Jeszenszky Géza beszédei a kilencvenes évek elején mégcsak zavartak. Később már éreztem, hogy ezt az embert nem szeretem, talán őszintétlennek tartottam. Ma már azt gondolom, hogy az ő esetében is tévedtem. Jeszenszky Géza hisz abban amit mond, gondolatainak elkötelezettje. Elkötelezettségének mikéntje azonban ártalmas. Ártalmas, de nem törvénytelen mindaddig, amíg nincs eszköze, beosztása, funkciója saját véleményének erőszakos képviseletére. De törvénytelenné is válhatnak tettei, ha köztisztviselővé válva már a jogot lépi át meggyőződése érdekében, „a cél szentesíti az eszközt” ismertelv alapján. Ártalmas és törvényt is sért, ha külügyminiszterként valótlan nyilatkozatot tesz a fegyvereladásokról (1991. február), majd beosztásával külföldön járatja le hazánkat, a nekem mindent szabad, mert felelős beosztásban elhivatott személy vagyok (Ausztria 1993. december),vagy ellenségességet uszíthatok megszólalásaimmal nyíltan vagy magánlevélben (1990. december, 1999. november).
Meggyőződésem, hogy Jeszenszky Géza, bár elvei sokkal közelebb állnak hozzám, mint például Csurka Istváné, személyében éppen úgy alkalmatlan egy demokratikus ország közalkalmazottjának, miniszterének vagy nagykövetének lenni, mint ahogyan az lenne a hazai szélsőjobb vezére is.
Végső megjegyzésem: Orbán Viktor a fentebb leírtak szerint vélekedett 1990. szeptemberében Jeszenszky Gézáról, alkalmatlansága miatt követelte leváltását. Jeszenszky Géza – vélhetőleg- önmaga szerint sem változott ezen idő alatt. Jeszenszky Géza ma Orbán Viktor által kijelölt nagykövete hazánknak az Egyesült Államokban. Ha Jeszenszky Géza nem változott, akkor talán Orbán Viktor értékrendje módosult?!
<imgsrc=” pics=”” postabank_reklamcsik.jpg”alt=”Egy bank, aki a nyilvánosságot biztosítja Önnek és pénzügyeinek!” border=”0″></imgsrc=”> <imgsrc=” pics=”” rum_kokos_reklamcsik.jpg”alt=”(Lasali Rum-Kokos), töltött tejcsokoládés drazsé, a szerző kedvenc édessége Ausztriából!” border=”0″></imgsrc=”>